Jelenleg a légi közlekedés a világ szén-dioxid kibocsátásának 2,5 százalékáért felelős. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 21. század közepére a repülés iránti kereslet a 2005-ös szinthez képest 300 százalékkal növelheti az ágazat üvegházhatású gázkibocsátását, ha nem születnek drasztikus intézkedések a csökkentés érdekében.
Tervek persze már vannak. A légiközlekedési ágazat szereplői azt a cél tűzték ki maguk elé, hogy 2050-re elérik a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Októberben az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete 184 ország részvételével két héten át tartó tárgyalássorozatot szervezett, melyen felvázoltak néhány megoldási javaslatot: ilyen az innovatív repülőgép-technológiák fejlesztése, a repülések racionalizálása, valamint a fenntartható repülőgép-üzemanyagok előállítása és használata. A Nemzetközi Energiaügynökség azonban azzal kalkulál, hogy a légi közlekedés kibocsátása az évtized végéig még tovább emelkedik. Ezt elsősorban a nemzetközi járatok kibocsátásának növekedése fogja előidézni, a belföldi járatok kibocsátása várhatóan stagnálni fog.
Mint azt egy a Világgazdasági Fórum és a McKinsey által közösen készített tanulmány megállapítja: a légi közlekedés szénmentes üzemanyagokra való átálláshoz 2050-ig további 1700 terawattóra tiszta energiára lenne szükség. Ekkora energiamennyiség megtermeléséhez a világ jelenlegi legnagyobb szélerőműveiből még több tucatot kellene építeni, vagy egy akkora napelemparkot, ami Belgium felét foglalná el. (Ez olyan, mintha három magyar megyét fednénk be szolár panelekkel.)
Az iparágnak a jelenleg használt fosszilis repülőgép-üzemanyagok helyett alacsony szén-dioxid-kibocsátású és szén-dioxid-mentes alternatívákra kell áttérnie. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint a fenntartható üzemanyagok 80 százalékkal csökkenthetik a kibocsátást. Ezek egyébként többféle forrásból is előállíthatók, a mezőgazdasági hulladékoktól kezdve a levegőből kinyert szén-dioxidig, és teljesen kompatibilisek a jelenleg is használt repülőgépekkel és üzemanyagtöltő állomásokkal. A magas előállítási költségek és a korlátozott kínálat azonban lelassítja ezek terjedését. A becslések szerint a jelenleg használt üzemanyagmennyiség kevesebb mint 0,1 százalékát teszik ki. Az IATA becslései szerint a zöld üzemanyagok a légi közlekedés kibocsátásának nullára csökkentéséhez szükséges szén-dioxid visszafogás mintegy 65 százalékát tudnák biztosítani.
Az Európai Unió nemrég meg is állapodott a ReFuelEU elnevezésű légiközlekedési rendeletről, mely előírja, hogy a repülőgép-üzemanyag szállítóknak 2050-re 70 százalékra kell növelniük az általuk szállított fenntartható repülőgép-üzemanyagok arányát, a repülőtereknek pedig ki kell építeniük a megfelelő infrastruktúrát az új típusú üzemanyagok számára. A fenntartható megoldások – melyek magukban foglalják a bioüzemanyagokat, az újrahasznosított szénhidrogén-üzemanyagokat és a szintetikus repülőgép-üzemanyagokat (e-üzemanyagok) is – a szakértők becslései szerint 2050-re a hidrogénnel és akkumulátoros-elektromos hajtású gépekkel együtt a globális kereskedelmi és teherszállító flotta mintegy harmadát tehetik majd ki. A Cél a valódi zéró: az akkumulátoros és hidrogénalapú repülés infrastruktúrájának kiépítése című tanulmány szerint az ezekre a meghajtási technológiákra való áttérés 2050-ig 700 milliárd és 1,7 billió dollár közötti tőkebefektetést igényel.
E beruházások egy része a repülőgépek fejlesztésére fog fordítódni, a rövid távú repülésekre szánt akkumulátoros-elektromos repülőgépekére és a hidrogén üzemanyagcellákkal utólagosan felszerelt nagyobb hatótávolságúakéra. Becslések szerint minden 4000 kilométernél rövidebb repülőutat, melyek a légi közlekedés összes szén-dioxid-kibocsátásának több mint a feléért felelősek, át lehet állítani elektromos vagy hidrogénmeghajtásúra. Az Airbus már el is kezdte három hidrogénüzemű, zéró emissziós kereskedelmi repülőgép fejlesztését, amelyek állításuk szerint 2035-től állhatnak szolgálatba.
A repülőtéri infrastruktúrát szintén fejleszteni kell, a nagy repülőterek 2050-ben akár tízszer annyi villamos energiát is fogyaszthatnak, mint ma, mivel az iparág átáll az elektromos és hidrogénhajtásra. A beruházások túlnyomó többségére azonban a repülőtéren kívül lesz szükség. Ez magában foglalja az energiatermelés és -átvitel létesítményeit, a hidrogénvezetékeket, a zöld hidrogén előállítását, a cseppfolyósítást és a repülőgépekbe juttatást.
