Vérre menő vitákat lehet folytatni arról, hogyan kellene kinéznie a magyar energiamixnek, valószínű, nem is létezik egyetlen, tökéletes válasz erre a problémára. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a megújulók arányát igencsak növelni kell a jövőben. Arról viszont nincs akkora egyetértés, hogy ezeken belül melyik erőműtípusnak mekkora szerepet kellene szánnunk.
Abban sincs konszenzus, hogy a hullámzó teljesítményt nyújtó megújulók kiegyensúlyozását mivel kellene megoldanunk. Sok szakember és a kormány képviselői is úgy gondolják, erre a szerepre, továbbá a többletenergia előállítására az atomerőművek lehetnek a legalkalmasabbak. Épp ezért van szükség a Paks II. megépítésére.
Holoda Attila, korábbi energetikáért felelős helyettes államtitkár szintén úgy gondolja, hogy újabb atomerőmű nélkül nehéz elképzelni a magyar energiaellátást. – Jelenleg is árambehozatalra szorulunk – mondja –, a megújulók ugyanis nem képesek egyenletes ellátást biztosítani. Közben olyan beruházások zajlanak az országban, amelyek nagyon energiaigényesek. A szakember szerint a 2030-as energiafogyasztási előrejelzéseket látva még az sem tűnik túlzásnak, hogy a Paks II.-n túl is szükség lenne egy erőműre.
Holoda abban viszont kételkedik, hogy azt mindenképp a Roszatomnak kell megépítenie. Sőt, úgy gondolja: az orosz atomerőmű-építés több ok miatt sem lehetséges. Az egyik legfontosabb érv ellene az, hogy a turbinákat és a folyamatirányítást is nyugati cégek (a Siemens és a General Electric) gyártanák. Ezek azonban szinte biztosan elállnának a megrendelés teljesítésétől. Ők nem működnének együtt azzal a Roszatommal, amelyik aktív segítséget nyújt az Ukrajna elleni agresszióhoz. Ráadásul az a cég gyártja azokat az atomtölteteket, amelyekkel a háború elején a moszkvai vezetők megfenyegették a világot. Elképzelhető ugyan, hogy az oroszok a kieső nyugati technológiát megpróbálnák mással, például kínai rendszerekkel pótolni, az azonban már nem ugyanaz az erőmű lenne, mint amit annak idején megrendeltünk.
Ugyanakkor Holoda Attila szerint annak lehet realitása, hogy másoktól, Franciaországtól az Egyesült Államoktól vagy Dél-Koreától vásároljunk atomerőművet. – A Paks I. erőmű üzemidejének meghosszabbítása három blokk esetében könnyedén kivitelezhető. Ezzel párhuzamosan új pályázatot írhatnánk ki, amelyen megversenyeztethetnénk a nagy gyártókat – véli a volt helyettes államtitkár.
Hogy ez nem lehetetlen, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 2010-es évek elején még pontosan így akart eljárni a kormány. Ekkoriban egy önálló államtitkárság is létezett, amely kifejezetten azon dolgozott, hogy a pályázat kiírása megfelelőmódon történjen meg. Aztán 2014-ben egyszer csak bejelentette a kabinet, hogy mindenféle pályáztatás nélkül az oroszok fogják megépíteni az erőművet.
A szakember szerint nem véletlen, hogy mostanság a Roszatom sem nagyon erőlteti az építést. Számos erőművet létesítenek, többek között Kazahsztánban, Indiában és Kínában, így valószínűleg inkább azokba a beruházásokba fektetnek energiát, amelyek biztosan megvalósulnak. A létesítési engedély hiányának sem az az oka, hogy az orosz szakemberek nem tudnak letenni az asztalra egy az EU-s szabályoknak megfelelő dokumentumot, hanem az, hogy nem erre a projektre helyezik a hangsúlyt. Ráadásul az erőmű a társadalmi támogatottságát is elveszítette. Míg 20 évvel ezelőtt az atomenergia-pártiak aránya a lakosság körében 65 százalék volt, a 2014-es magyar-orosz szerződés megkötése jelentősen erodálta a társadalom bizalmát, mivel a mutyi szaga lengte be a projektet. Ezek után Holoda Attila szerint csak az a kérdés, hogy a kormány mikor látja be: Paks II. abban a formában, ahogy ők eltervezték, nem fog megvalósulni.
