Minden jel arra mutat, hogy jövőre is folytatódik a drasztikus minimálbér-emelés, ami az elmúlt két évben valósággal letérdeltette a hazai tulajdonú, vidéki kisvállalkozók jó részét. A tavaly decemberben elfogadott kétéves béralku értelmében a minimálbér és a garantált bérminimum évente 8 százalékkal növekszik: 2020-ban ez bruttó 161 ezer, illetve 210 600 forintot jelent.
Csakhogy – amint arról a kormánypárti Magyar Nemzet című napilap beszámolt – ha az idei második félévben is jobb képet festenek a makroadatok az előzetesen vártnál, úgy további béremelésről születhet döntés. (A 2018-as bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol idén. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi összegeket, ha a végleges mutatók legalább egy százalékponttal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább kétszázalékos eltérést mutat.)
A magyar minimálbér a sereghajtó a régióban | Magyar HangNem mintha indokolatlannak tartanák szakértők a kötelező legkisebb bér emelését, hiszen hazánk adja az egyik legkevesebbet az Európai Unióban. Havi 505 és 523 euró közötti összegekkel még Horvátország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is megelőzi a magyar 464 eurós szintet. Ráadásul úgy értük el hátulról a negyedik helyet az uniós országok rangsorában, hogy az elmúlt hat évben kimagasló mértékben, csaknem 50 százalékkal húzta feljebb a kormány a minimálbér összegét. Ez a legnagyobb emelésnek számít a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai körében.
Csakhogy van még valami, amiben hazánk toronymagasan az első helyen áll: ez pedig a minimálbért, illetve általában a fizetéseket terhelő adó- és járulékelvonások mértéke. A jelenlegi, havi 138 ezer forintos minimálbérből csupán közel 92 ezer forint marad a munkavállalók zsebében, miközben ez a bér a vállalkozónak csaknem 167 ezer forintjába kerül.
A nettó bérek mindaddig ilyen szégyenletesen alacsonyak lesznek, amíg száz forint bruttó bér a munkáltatónak 121 forintjába kerül, és a dolgozó csak 66,5 forintot kap kézhez
– hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) októbertől leköszönt főtitkára. Ami az idei bértárgyalásokat illeti, szerinte addig nem lehet konkrét számokról beszélni, amíg az alapvető adózási feltételek sem tisztázottak. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kormány az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott egy rendkívül részletes hatáselemzést. Ebből ki lehetett indulni, de most nem ismert az összes fontos paraméter, többek között az sem, hogy pontosan mikortól enyhülhetnek tovább a munkáltatók terhei. A kormány ugyanis – bár korábban más volt a terv – egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy csak 2019 második felében csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke újabb 2 százalékponttal, 17,5 százalékra. Márpedig ennek időzítésétől is függ, mekkora mértékű minimálbér-emelést tartanának elfogadhatónak a munkáltatók.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy két év alatt közel 40 százalékkal nőtt a garantált bérminimum – ami közvetlenül 800 ezer dolgozót érint –, miközben az átlagos éves gazdasági növekedési ütem csupán 3,5–4 százalék körüli, és a magyar cégek többségét adó kisvállalkozások bevétele, termelékenysége sem bővül évi 10–20 százalékkal.
– A falusi boltos, vendéglős és szolgáltató kisiparos nem tud 30–40 százalékkal több bért fizetni például egy olyan borsodi faluban, ahol a lakosok zöme közfoglalkoztatott, munkanélküli vagy nyugdíjas, hiszen ugyanitt a vevők elkölthető pénze alig nőtt – tette hozzá Dávid Ferenc. Úgy látja, amennyiben a kormány elvárja a vállalkozásoktól, hogy az emelt fizetéseket jogkövető módon kifizessék, nagyobb adó- vagy egyéb engedményeket kellene tennie. Már csak azért is, mert a minimálbér emelése azt jelenti, hogy tetemesen nőnek a költségvetésbe befolyó járulék- és adóbevételek is. Nem csoda, ha sokan úgy vélik: a kormány ezzel a lépéssel nem is annyira az alacsony jövedelműeknek segít, hanem inkább saját bevételeit gyarapítja.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/41. számában jelent meg október 11-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!
