A világ még nincs felkészülve a használt akkumulátorok tömeges feldolgozására
Elektromos jármű akkumulátorának cseréje (Forrás: Unsplash)

Kétség sem fér ahhoz, hogy egy akkumulátorgyárban veszélyes anyagokkal dolgoznak, hiszen mind a nehézfémek, mind az oldószerek súlyosan egészség- és környezetkárosító hatásúak. Nem véletlen, hogy a közelmúltban az egyik üzemben az ellenőrök is rosszul lettek. Ezért kifejezetten fontos, hogy a gyártás során ezt a veszélyt vegyék figyelembe, illetve minimalizálják – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja, a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának vezetője. A testület a közelmúltban kiadott állásfoglalásában külön felhívta ezekre a veszélyekre a figyelmet. A szakember arról is beszélt, a technológia jelenlegi szintjén meglenne a lehetőség arra, hogy az akkumulátorgyártás legtöbb folyamatát automatizálják. Példaként említette az autógyárakat, ahol ma már csak elvétve látni embert, a munkafolyamatok döntő részét robotok végzik.

„Hová menekülünk, ha Magyarország akkumulátortemetővé válik?”
Albert Enikő

„Hová menekülünk, ha Magyarország akkumulátortemetővé válik?”

Mikepércsen jártunk, ahol a debreceni gyár miatt egyre nagyobb az elégedetlenség. „Ki szeretné ilyen potenciálisan veszélyes környezetben felnevelni a gyerekeit?”

– Az akkumulátorgyárak működését folyamatosan monitorozni kellene, illetve haváriatervvel, azaz környezetvédelmi kárelhárítási tervvel kellene rendelkezniük, amely pontosan rögzíti, hogy a különböző káresemények bekövetkezése esetén mi a teendő. A gyártás során fennálló veszélyek miatt ez olyan nagy jelentőséggel bír, hogy a haváriatervnek köznyilvánosnak kellene lennie. Nem lehet üzleti titokra vagy egyebekre hivatkozva eltitkolni, mert az felveti annak lehetőségét, hogy a terv egyáltalán nem létezik, esetleg nem megfelelő színvonalú. Annál is fontosabb lenne, mert nem egy-két gyárról van szó. Ha a világ második legnagyobb akkumulátorgyártó hatalma akarunk lenni, akkor azzal arányos óvintézkedéseket kellene tenni, hiszen ezeknek a gyáraknak a működése sokakat érint – tette hozzá a professzor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az esetleges szankcióknak arányosnak kell lenniük a gyártásban forgó pénzekkel. A hibázó üzem egy hónapos bezárása például valóban vissza tartó erejű lehet. Szathmáry Eörs szerint az eddigi büntetések nagysága a jelek szerint általában nem elegendő ahhoz, hogy megbízhatóan változtatásra kényszerítsék a tulajdonosokat. Úgy tűnik, az akkumulátorgyárak hazai fejlesztési stratégiája a fenntarthatóság három lába közül – gazdasági, társadalmi, környezeti – kizárólag az elsőt veszi figyelembe. – Nota bene nem bizonyították meggyőzően, hogy gazdaságilag valóban megéri nekünk ez a fejlődési irány, hiszen pénzügyi támogatások, közműhálózat-fejlesztés formájában az országnak sok pénzébe kerülnek ezek a gyárak, de nem láttunk olyan üzleti tervet, amely bebizonyítja, hogy ez fenntarthatóan jó üzlet számunkra – emelte ki a bizottság elnöke.

Kérdésünkre elmondta, egy autóba épített akkumulátort „életútjának” végén nem feltétlenül kell kidobni, hiszen ha gépkocsiban már nem működik megfelelően, mert már csak lassan lehet feltölteni, másutt azért még hasznát lehet venni. Például a napelemmel termelt elektromos áram tárolására egy ideig még feltétlenül alkalmas. – Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy lesz idő, amikor már erre sem lesz megfelelő az akkumulátor. Habár az új autók eladásánál (elvben) ott keletkezik a hulladékkezelés költsége, ahol a forgalomba helyezés történt, éppen az autóban már nem használt akkumulátor más célú hasznosítása vagy a használt autók importja esetében bizonytalan a szabályozás, hogy hogyan jut el a hulladékkezeléshez szükséges pénz abba az országba, ahol véget ér a termék életútja. Szathmáry Eörs arra is felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorok feldolgozásakor ugyanolyan veszélyekkel szembesülünk, mint a gyártás során, hiszen a nehézfémeket és egyéb veszélyes anyagokat szakszerűen kell kezelni, ezért extrém biztonságos körülményeket kell teremteni a feldolgozáshoz. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ez nemcsak technológiai, hanem anyagi kérdés is, hiszen jelentős ráfordítást igényel a megfelelő körülmények kialakítása. Ráadásul az elektromos autók térhódításával olyan tömegben kerülnek forgalomba, majd válnak használhatatlanná akkumulátorok, hogy azok feldolgozása, esetleges újrahasznosítása igencsak bonyolult feladatnak tűnik, amelyre talán még nincs felkészülve a világ.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/42. számában jelent meg október 20-án.