Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint komoly megszorításokra lehet számítani jövő nyáron, ha a Fidesz marad hatalmon. Erről a Forbes Money Summit konferencián beszélt a Telex tudósítása szerint. Úgy fogalmazott: „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz”.
A jegybank volt elnöke emlékeztetett, hogy az előző választásokat követően is komoly megszorításokat vezetett be a kormány a választások után (emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és más terheket), habár a kifejezést soha nem használta. A közgazdász úgy vélte, ha a választásokon győzne a Tisza, az új kormánynak nem feltétlenül kellene megszorításokhoz folyamodni, hiszen volna tere, hogy jelentősen hozzányúljon a költségvetéshez, főként a kiadási oldalon.
Példaként hozta fel az állami cégeken keresztül a magánszektorba jutó százmilliárdokat, az állami médiára és propagandára fordított kiadásokat, valamint a kaszinók online fizetési rendszerbe vonását. Ezekkel szerinte komoly összegeket lehetne átcsoportosítani. Arról is beszélt, hogy egy új kormány valószínűleg könnyebben hozzáférhetne az uniós forrásokhoz is, amelyeket jelenleg visszatart az Európai Bizottság. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a gazdasági döntésekben.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: bármilyen kormány lesz is hatalmon április után, azzal szembe kell néznie, hogy „az élsportot leszámítva lényegében az államháztartás összes alrendszere alulfinanszírozott és komoly belső reformra szorul, pusztán költségvetési átstrukturálással ezek gondjait nem lehet megoldani”.
Surányi szerint kétféle nézet van arról, milyen állapotban van a magyar gazdaság: az egyik szerint válságban van, a másik szerint repülőrajtban. Ő úgy látja, egyik sem igaz. Szerinte a gazdaság nem válságos, de növekedési csapdában van. A mostani szerkezet mellett nem lehet elérni évi 3-4 százalékos növekedést. Azt is mondta, hogy az idei növekedés 1 százalék alatt maradhat, mert már most is komoly megszorítások vannak, így a kormány nem tudja érdemben támogatni a növekedést. Különösen akkor, amikor az exportkereslet – ami eddig húzta a gazdaságot – most nem tudja betölteni ezt a szerepet.
A forint árfolyama kapcsán elmondta, szerinte a korábbi, 400 forint körüli euróárfolyam nem volt összhangban a gazdaság alapjaival. Most először hosszú idő után pozitív a külkereskedelmi egyenleg és a reálkamat is, ezeknek pedig erősíteniük kellene a forintot, és most végre ez történik. Úgy látja, ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével egyértelművé tette, hogy célja a forint árfolyamának stabilizálása.
