Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 511 400 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – közölte kedden az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.
Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.
A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.
A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.
A 74 ezer közfoglalkoztatott nélkül számolt március havi átlagos bruttó kereset 522 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó 347 300 forint volt, mindkettő 17,2 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál. A bruttó kereset mediánértéke 14,3 százalékos növekedéssel 400 000 forint volt márciusban.
A vállalkozások körében 16,2 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset és bruttó 526 300 forintot ért el, illetve 350 000 forint volt a nettó értéke. A bruttó kereset medián értéke 388 500 forint volt, 14,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
A költségvetési szektorban 507 900 forint volt a bruttó és 337 700 a nettó átlagkereset, 17,2 százalékkal több a tavaly márciusinál, a medián bruttó kereset 430 000 forint volt 13,6 százalékos emelkedéssel.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 508 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 338 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 800 forint volt az első negyedévben.
A statisztikai hivatal által közölt adatokról tudni kell, hogy azok nem bontják ki a teljes egészében a magyar valóságot. Lapunk már többször megírta, miért csalókák amúgy is a hivatalos számok: az átlagbérnél például sokkal jobban kifejezi a jövedelmi viszonyokat a medián bér: az a kereset, amelynél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet. Így a bruttó kereset mediánértéke jelentősen alatta marad a bruttó bér értékének, amint a fenti adatok is mutatnak.
Más problémák is vannak a hivatalos statisztikával, amelyekről korábban Mellár Tamás közgazdász professzor, a KSH volt elnöke beszélt lapunknak. Például a KSH-jelentés első sorában „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete” kifejezés szerepel, ami félrevezető, hiszen a részletes elemzésből kiderül, hogy a fenti érték csak a legalább öt főt foglalkoztató cégek, a költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek adatait tartalmazza, ahogy azt az ehavi jelentésében a hivatal is közli.
Vagyis az öt főnél kisebb vállalkozások – ahol a legalacsonyabbak a fizetések – hiányoznak az átlagbér-számításból, ráadásul csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatait tartalmazza. Mellár Tamás kiszámolta, ha mindenkit figyelembe vesz, akkor hozzávetőlegesen harminc százalékkal alacsonyabb átlagbért kap, mint a hivatalos statisztikai adat. A további torzító tényezőkről itt olvashat.
