Lagarde véget vethet az olcsó pénz időszakának

Lagarde véget vethet az olcsó pénz időszakának

Christine Lagarde, az IMF igazgatója az évente megrendezésre kerüli davosi világgazdasági fórum egyik, „Nők a gazdaságpolitikai döntésekben” címet viselő panelbeszélgetésen 2013. január 25-én. Lagarde 2011 nyarán a szexbotrányba belebukott szocialista politikust, a szintén francia Dominique Strauss-Kahnt váltotta a poszton (Fotó: World Economic Forum)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Amennyiben Christine Lagarde lesz az Európai Központi Bank (EKB) új vezetője, úgy a jelenleginél fegyelmezettebb monetáris politikát folytat majd. Azaz vége lehet a gazdasági növekedést támogató mennyiségi lazítás politikájának, vagyis a piacokra öntött olcsó pénz időszakának. A válság óta folyó politika eredményeként jelentősen emelkedett az eladósodottság, Olaszország esetében ez már ijesztő méreteket öltött – elemezte a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász a várható pénzügyi fejleményeket azt követően, hogy ismertté váltak a főbb uniós intézményekre esélyesek nevei.

Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint nem lesz egyszerű helyzetben az új bankelnök, mert a szigorítást úgy kell végrehajtania, hogy az ne törje le a piacokat. Ha nem is jelentősen, de magasabb kamatszint várható. Ez ellen várhatóan jelentős lesz a tiltakozás, hogy a gyengébb gazdaságok képtelenek lesznek kezelni ezt a helyzetet. Erre azonban csak korlátozottan lehet fogékony az új EKB elnök.

Az euróövezet bankrendszerének további központosítása várható, s néhány év múlva hasonló állapotra lehet számítani, mint az Egyesült Államokban. Ebben a törekvésben erős támogatója lesz Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár és az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen.

Megállapodtak: Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság elnöke | Magyar Hang

Az Európai Tanács még hivatalban lévő elnökének, Donald Tusknak a közlése szerint az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője Josep Borrell spanyol külügyminiszter lehet, míg az Európai Központi Bank elnöki posztjának várományosa Christine Lagarde a tagállamok állam- és kormányfőinek megállapodása értelmében.

Várhatóan Lagarde nem fogja szorgalmazni a még nem eurózóna tagok felvételét a rendszerbe, mert nem tudják teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket. Egyre inkább valóságnak tűnik, hogy megvalósul a kétsebességes Európa, azaz más gazdasági pályán futnak majd az eurózóna tagjai, és más pályán a kimaradó országok.

Összességében elmondható, hogy az Európai Unió új vezetésének tevékenysége nagyobb összhangban lesz egymással, mint a jelenlegi, ami emelni fogja a hatékonyságot. Annál is inkább, mert a nyilvánosságra hozott nevek mindannyian az Európai Egyesült Államok létrehozásának hívei.