A koronavírus-járvány hatása az idei évben is érezhető, azonban korántsem olyan erőteljesen, mint tavaly. Az ország szinte minden területén emelkedtek az új és használt lakások árai 2020-hoz képest.
Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy ebben komoly szerepe volt a 2021-ben kibővített állami támogatásoknak is. Komoly különbség alakult ki az új és a használt lakások piaca között, de a budapesti és a fővároson kívüli piac is eltérő jellemzőket mutatott, az agglomerációs térségek pedig lendületben maradtak.
Használt lakóingatlanok iránt 4,7 millióan érdeklődtek, ami 5,5 százalékos növekedést jelent a járvány által sújtott 2020-as évhez képest. – A kiugró év eleji érdeklődés részben annak köszönhető, hogy új kedvezmények megjelenésével tovább bővült lakástámogatási program. Ebben az időszakban több ezer olyan lakás talált gazdára, amelyet tavaly nem tudtak eladni. Nyár elejére ez a lendület csendesült a használt lakások piacán – elemezte a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakértő magyarázata szerint a nyár második felétől a kamatok emelkedése fékezte a piacot. Ennek a folyamatnak az októberben beindult zöld otthon program vetett véget, amelynek keretében kedvezményes hitelt igényelhetnek azok, akik energiatakarékos új lakást vagy házat vásárolnának vagy építenének. Ez berobbantotta az új lakások piacát, amelyet amúgy is hajtott a kedvezményes lakásépítési áfa idei visszavezetése. Mindennek eredményeként az új lakóingatlanok iránti kereslet 64 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. A tendenciák azt is előrevetítik, hogy 2022 az új lakások éve lesz.
A fővárosban tovább folytatódott a 2019 második felében indult tendencia, amely szerint a használtlakás-piaci forgalom a korábbi évekhez képest lassult. 2018-hoz képest idén 40 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát a fővárosban. Az ország többi részén viszont élénkült a lakáspiaci forgalom, és a drágulás is nagyobb ütemű volt.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy 2021-ben kitartott, sőt, erősödött a járvány miatt kialakult tendencia, amelynek köszönhetően a budapesti és a megyeszékhelyek agglomerációja felértékelődött: – A covid miatt sok saját célra vásárló vevő keresett kerttel, udvarral rendelkező lakást elsősorban az agglomerációs településeken. A második otthont keresők és befektetők egy jelentős része pedig a Balatonon vásárolt, aminek következtében az északi part 28 százalékkal a déli part pedig több mint 40 százalékkal drágult 2021-ben.”
Összességében idén is emelkedtek az árak, de markáns különbségek láthatók a különböző területeken.
Budapesten a használt lakások átlagos kínálati négyzetméterára 9 százalékkal, 800 ezer forintra nőtt 2021 januárja és decembere között. A legdrágább városrész az V. kerület, ahol decemberben közel 1,2 millió forint volt az átlagár. A legolcsóbban – négyzetméterenként 509 ezer forintért – a XXIII. kerületben kínálták a használt ingatlanokat. Ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal drágultak az új budapesti lakások, így az év utolsó hónapját 984 ezer forint volt az átlagár. A XII. kerület a legdrágább 1,9 millió átlagos négyzetméterárral, a sor másik végén a XX. kerület áll 705 ezres összeggel.
A megyeszékhelyeken a használt lakások 15 százalékkal drágultak, így decemberre 485 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. A top 5-be Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szeged és Veszprém került 500-611 ezres átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbbak közé sorolható Kaposvár 316 ezer, Békéscsaba 287 ezer és Salgótarján 187 ezer forintos árral.
Még gyorsabban, 19 százalékkal, 651 ezer forintra nőtt az idei évben az új lakások ára négyzetméterenként a megyeszékhelyeken. Veszprémben, Debrecenben, Szegeden és Pécsen 718-766 ezer forint volt a decemberi kínálati ár, így ezek a városok a legdrágábbak. Legolcsóbban pedig Kaposváron, Békéscsabán és Nyíregyházán hirdették az új lakásokat, utóbbi megyeszékhelyeken 464-512 ezer forintba kerül négyzetméterük.
