Az idei évben a korábban vártnál erősebb lehet a magyar gazdaság növekedése, de 2023-ban valósággal befékezhet – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden megjelent előrejelzéséből.
A szervezet Magyarországgal foglalkozó előző, áprilisi előrejelzésében még az szerepelt, hogy Magyarország hazai összterméke (GDP) idén 3,7 százalékkal nő. A keddi frissített becslésben – meglepően derűlátó módon – már 5,7 százalékos növekedési ütemet jósolnak, a térségben csak Horvátországban lehet nagyobb a gyarapodás mértéke (5,9 százalék). A jövő évi GDP-növekedési adatot a jelentés összeállítói 1,8 százalékra változtatták az áprilisban jósolt 3,6 százalékról. Tavaly 7,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
Érdekes, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mennyivel pesszimistább: nemrég közölt inflációs jelentésében 2022-re 3-4 százalékos, 2023-ban pedig mindössze 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedésre számít.
Kelet-Közép-Európát, azon belül pedig különösen Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát nagyon érzékenyen érinti az orosz gáznak való kitettség, valamint az, hogy ezeknek az országoknak nehéz alternatív forrásokat találni – írja a valutaalap. Számításai szerint a magyar infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 13,9 százalék, jövőre 13,3 százalék lesz, áprilisban az idei évre még 10,3 százalékos, jövőre 6,4 százalékos inflációt prognosztizált. Ez a jóslat egyébként nem áll messze a jegybank prognózisától.
A lassuló növekedés és a magas infláció mellett a folyó fizetési mérleg hiánya is okozhat gondot. Idén a GDP 6,7 százalékára rúghat a deficit, ami önmagában sem kevés, ráadásul sok szakember már a 10 százalékos értéket sem tartja irreálisnak a megemelkedett rezsiszámla miatt.
A magyar munkanélküliség esetében is kifejezetten optimista becslést közölt a nemzetközi szervezet: a munkanélküliségi ráta tavaly 4,1 százalék volt, idén várhatóan 3,4 százalék, jövőre pedig 3,8 százalék lesz. Áprilisban az idei évre még 4,3 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos magyarországi munkanélküliséget várt az IMF.
Orbán Viktor hétfőn Berlinben, a magyar-német gazdasági kapcsolatokról rendezett fórumon egyébként a következőt állította a magyar gazdaságról: Magyarország 2010 óta minden válságból, a 2008-2009-es globális gazdasági válságból, a migrációs válságból és a Covid-válságból is erősebben jött ki, mint ahogy belement.
Világgazdaság: a legrosszabb még hátravan
Ami a világgazdaságot illeti, az IMF a globális hazai össztermék (GDP) 3,2 százalékos növekedését jelzi 2022-re, amit jövőre lassuló, 2,7 százalékos bővülés követ majd. Előző, júliusi prognózisához képest az IMF nem változtatott az idei globális növekedési várakozásán, a jövő évit azonban 0,2 százalékponttal rontotta. A globális GDP tavaly 6 százalékkal nőtt – írja az MTI.
A szervezet három problémahalmazt azonosít, amelyek új kihívások elé állítják a világgazdaságot: az orosz invázió Ukrajnában, a tartós és egyre szélesedő inflációs nyomás okozta megélhetési válság, valamint a kínai gazdasági növekedés lassulása.
Az Ukrajna elleni orosz invázió energiaválsághoz vezetett Európában, ez pedig jelentősen megemelte a megélhetési költségeket és visszafogja a gazdasági aktivitást. A konfliktus megemelte az élelmiszerárakat a világpiacon, ami komoly nehézségeket okoz az alacsony jövedelmű háztartások számára világszerte és különösen az alacsony jövedelmű országokban – olvasható a jelentésben.
Az erős dollár is komoly kihívásokat okoz, az amerikai valuta jelenleg a 2000-es évek kezdete óta a legmagasabb szinten van, részben az amerikai monetáris politika szigorításának hatására.
Az IMF jelentése szerint az energia- és az élelmiszerválság, párosulva a szélsőséges nyári hőmérsékletekkel arra figyelmeztet, hogy milyen lenne egy ellenőrizetlen klímaátmenet, ezért olyan további intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek képesek elhárítani a katasztrofális éghajlatváltozást.
Mindezek alapján 25 százalékos esélyt adnak annak, hogy idén a globális gazdaság növekedése 2 százalék alá lassul. A jelentés szerint a legrosszabb még hátravan, és sokak számára a 2023-as év hozza el az igazi recessziót. A globális gazdaságnak közel az egyharmada jövőre zsugorodik majd, míg a három legnagyobb gazdaság – az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína – továbbra is gyengén szerepel.
Érdekes módon a valutalap most külön hangsúlyozza: minden eddiginél nagyobb a kockázata annak, hogy becsléseik végül nem bizonyulnak helyesnek. Nem megfelelően drasztikus monetáris politika mellett például az infláció is magasabb lesz a várakozásoknál. Ugyanezt eredményezheti, ha Oroszország elzárja a gázcsapokat, ahogy a geopolitikai feszültségek is hatással lehetnek a kereskedelmi kapcsolatokra, tőkeáramlásra.
Orosz kontra ukrán visszaesés
Érdemes megnézni azt is, hogy az orosz-ukrán háború menyire amortizálja le a feleket: Ukrajnában az áprilisi előrejelzésével megegyező, 35 százalékos idei GDP-esést vár az IMF, a jövő évre nem adott becslést. Az idei ukrán inflációt 20,6 százalékra becsülik a tavalyi 9,4 százalékot követően, a jövő évre azonban nem közöltek inflációs becslést és nem tették közzé a várakozásukat a munkanélküliség idei és jövő évi alakulása kapcsán sem.
Oroszország kapcsán azonban a korábbinál jobb képet rajzol a valutaalap: az orosz GDP az áprilisban várt 8,5 százalék helyett „csak” 3,4 százalékkal csökken az idén, a jövő évi GDP-csökkenési adatot 2,3 százalékon tartották a jelentés összeállítói. Az idei infláció az áprilisban becsült 21,3 százalék helyett 13,8 százalék lesz a friss várakozás szerint és jövőre 5 százalékra mérséklődik az áprilisban jelzett 14,3 százalék helyett. Oroszországban a munkanélküliség a tavalyi 4,8 százalékról idén 4 százalékra, jövőre 4,3 százalékra változik. Áprilisban az idei évre 9,3 százalékos, jövőre 7,8 százalékos rátával számolt az IMF.
