Lassulóban a reálbérnövekedés
Különböző címletû magyar pénzérmék, középen egy 2009-ben kibocsátott 200 forintos érme. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Januárban 10,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek a KSH jelentése szerint, ami minimálisan felette van az elemzők által várt 8-10 százalékos értéknek. A reálbérek emelkedése ennél sokkal mérsékeltebb volt, alig 4,6 százalékos – szemben a tavaly decemberi 6,1 százalékkal –, ami annak következménye, hogy az év első hónapjában minden várakozást felülmúlt a pénzromlás 5,5 százalékos értéke.

A januári 668 ezer 100 forintos bruttó átlagkereset első pillantásra jónak tűnik, azonban a statisztikai átlag csalóka, hiszen a magas bérkategóriák felhúzó hatása miatt az átlagbér jóval magasabb, mint amennyit az átlagpolgár keres. Az adatok azt mutatják, hogy az emberek kétharmada kevesebbet visz haza a statisztikai átlagbérnél. A középértéket sokkal jobban jellemzi a bruttó mediánkereset, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet, és amely januárban 539 ezer 500 forint volt. A Portfólió elemzése az adat kapcsán arra is rámutat, hogy miután az infláció várhatóan az egész évben magasabb lesz a vártnál, a tavalyi 9 százalék feletti reálbérnövekedés idén jó eséllyel megfeleződik.