A Gazprom orosz gázipari vállalat leállította pénteken a Magyarországnak szállított földgáz ukrajnai tranzitját, néhány nappal azt követően, hogy a magyar és az orosz fél tizenöt évre szóló megállapodást írt alá évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz megvásárlásáról az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve Ausztria felől – számolt be róla az MTI.
Az ukrán gázszállítási rendszert üzemeltető vállalat (OGTSZU) sajtószolgálata pénteken közölte, hogy nem érkezett megrendelés a gáztranzitra, noha korábban további egy évre, 2022. szeptember 30-ig, napi 24,6 millió köbméterre kötötte le a Gazprom az ukrán gázszállítási kapacitást Magyarország irányába. Az ukrán gázszállító vállalat emlékeztetett, hogy Ukrajna eddig Magyarországról vásárolt gázt, a szállítás azonban csak virtuális volt, fizikai értelemben az Oroszország felől érkező gáz nem hagyta el Ukrajna területét. A tranzit megszűnésével ez az importlehetőség is megszűnik – írták.
Jurij Vitrenko a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője a Facebookon közzétett bejegyzésében elismerte, hogy az érvényes orosz-ukrán gáztranzit megállapodás alapján a Gazpromnak jogában állt leállítani a Magyarországra irányuló földgáz fizikai tranzitját Ukrajnán keresztül. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Gazprom döntése azt mutatja, Oroszország fegyverként használja az energiaszállításokat.
A Gazprom tavaly 8,6 milliárd köbméter földgázt exportált Magyarországra, ami az utóbbi 12 év második legnagyobb mennyiségét jelenti. Ukrajna 2015 óta nem vásárol földgázt Oroszországtól.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, szeptember 27-én aláírta a magyar kormány az orosz Gazprommal az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződést. A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.
Szijjártó Péter külügyminiszter a szerződés aláírása urán azt mondta, az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában.
Ukrajna csalódott
A megállapodás kapcsán közleményt adott ki az ukrán külügyi tárca. Meglepettek és csalódottak Magyarország döntése miatt, miszerint Ukrajnát elkerülő útvonalon történő gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprom konszernnel. A közlemény kizárólag politikainak és gazdaságilag megalapozatlannak értékeli a döntést, amely – mint fogalmaztak – a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok kárára született, és amely az ukrán külügyminisztérium szerint nem felel meg az 1991. december 6-án aláírt ukrán-magyar alapszerződés elveinek.
– Magyarországnak továbbra is előnyösebb az ukrán tranzitútvonal használata, ami lehetővé teszi a legrövidebb úton biztonságosan eljuttatni a gázt Európa országaiba – áll a dokumentumban – Szomorúan állapítjuk meg, hogy ez a döntés kárt okoz a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatok pozitív eredményeinek és tendenciáinak, amelyek elérése érdekében komoly erőfeszítéseket tett az ukrán és a magyar tárcavezető –- fogalmaz az ukrán külügyminisztérium.
Az ukrán fél abban bízott, hogy az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő budapesti ülése, amelyre szeptember 29-30-án került volna sor, újabb pozitív lépés lesz a kétoldalú viszonyban. Az ukrán külügyminisztérium a vegyes bizottság ülésének elnapolását kezdeményezte, mert – mint a közlemény fogalmaz – a magyar-orosz gázszerződés jelentősen befolyásolja Ukrajna és Európa energiabiztonságát, a kockázatok és fenyegetések sokoldalú elemzését igénylő új körülményeket teremt, valamint a régió országai cselekvésének összehangolását igényli a negatív következmények minimalizálása érdekében. Emellett az Európai Bizottságtól azt kérik: állapítsa meg, hogy megfelel-e a magyar-orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak.
