Még 2021-ben is az uniós átlagnál kevesebb pénzt kellett kiadniuk kenyérre a magyar, a bolgár vagy a cseh vásárlóknak, most azonban meredeken nő a kenyérár: az Mfor által közölt Eurostat-adatok szerint Magyarországon drágult az előző év azonos időszakához képest második leggyorsabb ütemben a legalapvetőbbnek tekintett élelmiszer. Szám szerint 38,4 százalékkal került többe idén májusban, mint tavaly.
Csak Bulgáriában drágult a magyarországinál gyorsabb ütemben a kenyér az elmúlt egy évben: ott idén májusban 39,9 százalékkal kellett többet fizetniük a fogyasztóknak a kenyérért, mint egy évvel korábban. Húsz százalék feletti volt a drágulás mértéke számos más kelet-európai országban, így Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában. A hirtelen, nagy mértékű árnövekedés elsősorban olyan országokat sújt, ahol korábban az uniós átlag alatt volt a kenyér ára, most viszont akár a nyugat-európai árszintet is utolérheti.
Az Mfor által közölt adatokról néhány órával a megjelenésük utáén már a Parlamentben is szó volt: Arató Gergely (DK) napirend előtti felszólalásában beszélt arról, hogy Magyarországon emelkedett a legjobban a kenyér ára az unióban, annak ellenére, hogy a kormány hangsúlyozza, az ország nem függ a búzaimporttól, a gabonatermelés szempontjából önellátó.
– A pékek, úgy látszik, idejét látták annak, hogy felszálljanak az inflációs vonatra. Hosszú ideig elmaradt áramelést pótolnak be most. Szándékuk mindig volt erre, de nem tudták keresztülvinni, mert a lakosságban nem lett volna erre fogadókészség, hiszen a kenyér alapvető élelmiszer – mondta a Magyar Hangnak Raskó György agrárközgazdász. A lakosság számára a szakember szerint ez egyrészt rossz hír, másrészt jó abból a szempontból, hogy az árak elérik a plafont, és nem valószínű, hogy ezután tovább emelkednek, mert ekkor már előfordulhat, hogy más országból kezdenek tartós kenyeret importálni egyes szereplők a magyar piacra – ez tehát korlátot szabhat az árnövekedésnek.
A közgazdász szerint a magyar sütőipar eleve alacsony jövedelemmel dolgozott, ezért a növekvő energiaárak és bérek mellett valóban rá volt szorulva az áremelésre, másrészt az inflációs pszichózis is játszhatott valamilyen szerepet a kenyér árának nagy mértékű emelkedésében is. – Számos területen azt látjuk, hogy azok is emelnek, akiknél a költségek növekedése ezt nem indokolná ugyan, de tudják, hogy most el fogja fogadni a piac az áremelést – mondta az inflációs pszichózis működéséről.
Raskó György közösségimédia-oldalán még a múlt héten írt arról, hogy az árnövekedéssel párhuzamosan a kereslet is csökkenhet a sütőipari termékek iránt. Bár erről egyelőre nincsenek statisztikai adatok, a magyar kenyérfogyasztás már eddig is évről évre csökkent, ami ismét a sütőipart hozhatja nehéz helyzetbe. A kiskereskedelmi adatokon a közgazdász szerint már látszik, hogy az élelmiszervásárlás volumenje elkezdett csökkenni, ami szerinte korábban azért nem történt meg, mert „a választási kampány részéként a lakosságnak kiadott mintegy ezermilliárd forint ott volt az emberek zsebében”.
Annak, hogy Magyarország nem szorul gabonaimportra, hiszen a belföldi kereslet négy-ötszörösét is megtermeli, az árak szempontjából nincs jelentősége Raskó György elmondása szerint. – A búza szabadon jár-kel, vagyis ugyanazok az árak vannak Magyarországon, mint Európa más országaiban. A kormány nem tehetné meg, hogy befagyasztja az árat, mert az alföldi termelőknek még a magas árak mellett is vesztesége lesz a búzán, miután a kevés csapadék miatt kisebb termésátlaggal számolhatnak, a megemelkedett műtrágyaárakat azonban ki kellett fizetniük. – magyarázta a közgazdász. A szárazság miatt elmondása szerint kukoricából sem várható még jó közepes termés sem. A dunántúli termelőknek ezzel szemben elmondása szerint a megfelelő csapadék és a jó termésátlag miatt nyeresége lehet a búzán.
