Több okból is csak részben lehet összehasonlítani a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett boltzárat a mostani helyzettel. Egyrészt, mert tavaly március 28-tól május 4-ig, illetve a fővárosban május 18-ig tartott, most pedig március 8-án kezdődött, és várhatóan valamikor húsvét után enyhítenek a szabályokon. De azért is problémás a két időszaknak az összevetése, mert most a boltok szélesebb körét érinti a korlátozás, így például a szórakoztató elektronikai termékeket áruló vagy a lakberendezési üzleteknek szintén be kellett zárniuk, nem úgy mint egy évvel ezelőtt – nyilatkozta a Magyar Hangnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A szakember arról is beszélt, hogy ezekben a bolttípusokban és a kereskedelem egészében is erős visszaesésre lehet számítani, de annak mértékét előre nem lehet megmondani. További eltérés a tavalyi helyzethez képest, hogy most az élelmiszerüzletek nyitva lehetnek, de csak 19 óráig, ami valamelyest a forgalomban is meglátszik majd. Azt is el lehet mondani, hogy a súlyosabb járvány miatt szemmel láthatóan óvatosabbak az emberek, ami szintén befolyásolja a forgalmat.
Vámos György szerint a fő tevékenységként élelmiszerkereskedelmet megjelölő kis üzletekre (szatócsboltok) ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hasonló boltláncokra, őket kevésbé érintik a korlátozások, így létük kevésbé van veszélyben, mint más üzlettípusok. Az iparcikk szakmában azonban biztosan lesznek boltok, amelyek a korlátozások visszavonását követően már nem nyitnak ki, mert bevételük nincs, bérleti díjat és egyebeket fizetniük kell. Hogy mennyi ilyen üzlet lesz, azt azonban nem lehet megmondani.
Kérdésünkre a főtitkár elmondta, bár a járványügyi helyzet miatt előfordulhat, hogy a nyitást követően újra be kell zárni, ez a legrosszabb a kereskedelem számára.
Arról is beszélt, a zárás ugyan gondot jelent a boltok számára, de nem teljesen elveszett idő, hiszen az alatt az idő alatt lehet az esedékes éves karbantartásokat elvégezni, leltározni, ha szükség van rá átárazni a nyitáshoz a termékeket vagy átrendezni az üzletet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak üzletek, amelyek élnek a jogszabály adta lehetőséggel, és házhozszállítást vállalnak. Vagyis a webáruházakhoz hasonlóan a közösségi médiában vagy telefonon leadott rendeléseket összekészítik és kiszállítják a vevőknek. A semminél ez is nagyobb bevételt jelent, még ha az esetek döntő többségében nem is éri el azt a forgalmat, mint nyitva tartás idején.
Hogy a lezárások miatt most is jelentős visszaesésre lehet számítani, azt a KSH adatai is alátámasztják. A február 12. és március 13. közötti egy hónapban – amelyből csak hat napot érint az idei boltzár – 2,3 százalékos visszaesést mutat a webáruházak nélküli kereskedelem. Különösen a háztartási eszközök, ruházati cikkek, kulturális áruk forgalma szenvedte meg a bezárásokat, 16-27 százalékkal esett vissza forgalmuk. Miután ebben a statisztikában csak negyedrészt szerepel a lezárás hatása, ez nem jó előjel a jövőre vonatkozóan.
