Az európai egyéni autózás, ahogy azt eddig ismertük, el fog tűnni csakúgy, mint az olcsó gépkocsik – jósolta lapunknak Várkonyi Gábor autópiaci szakértő Brüsszel legújabb tervei kapcsán.
Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót a hír, hogy az Európai Unió (EU) társalkotó szervei felülvizsgálták az általános járműbiztonsági rendeletet, és arra jutottak, hogy 2022-től kezdve minden új autót újfajta biztonsági rendszerekkel kell felszerelni. Ilyen lesz például az intelligens sebességkorlátozó, a sofőr figyelmét ellenőrző berendezés, az alkoholérzékelő, a sávtartó rendszer, az automata vészfék vagy a baleseti adatgyűjtő. Ezek a műszaki megoldások önmagukban nem számítanak újdonságnak, ám eddig csak a luxusautók felszereltségét gazdagították.
Sokan valószínűleg nem is értik, mi lehet e javaslat – az Európai Parlament és a tagállamok végleges jóváhagyása szeptemberre várható – valódi jelentősége. Nem pusztán arról szól ugyanis a történet, hogy az Európai Bizottság nagyon aggódik a testi épségünk miatt, s ezért tenné kötelezővé az összes biztonsági berendezést, amely szerintük javíthat az utak biztonságán. Valójában az EU zászlajára tűzte az elektromos és az önvezető autózás elterjesztését, és a szóban forgó jogszabály is ennek az eszköze.
Az autózás vége - A holland főváros megtelt, valakit muszáj kiszorítani a közterületekről | Magyar Hang
Dönteni kellett, és Amszterdam az autók kárára döntött.
– Ily módon elveszik az emberek kedvét az autóvezetéstől – nyilatkozta Várkonyi Gábor. Véleménye szerint súlyos túlkapásról van szó, ami a személyes szabadságunkat is jelentős mértékben korlátozza, hiszen az autónk fogja helyettünk eldönteni, mennyivel mehetünk. – Ez egyben a totális megfigyelés előszobája, s épp az ilyen, az életet túlszabályozó dolgok miatt válik Brüsszellel szemben elutasítóvá számos uniós állampolgár. Ezzel az erővel betilthatnák a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a motorozást vagy az extrém sportokat is, hiszen ugyancsak veszélyesek – tette hozzá.
A bevezetni kívánt új technológiák közül az intelligens sebességkorlátozó válthatja ki a legtöbb vitát. A problémák erős leegyszerűsítésére utal ugyanis az, ha a sebességet, vagyis a gyorshajtást tekintik minden baj fő okozójának. A felelőtlenség, a figyelmetlenség, a relatív gyorshajtás (vagyis a sebesség nem megfelelő megválasztása) és a vezetni nem tudás sokkal veszélyesebb lehet. Számos balesetet okoztak már a vezetés közben mobilozók vagy sms-ezők, az ittas, netán pusztán fáradt vezetők – fejtegette a szakértő. Ezt egyébként alátámasztják egyes hazai biztosítók kárbejelentési statisztikái is: nem teljes körű ugyan a felmérés, de a nagyobb biztosítók ügyfélkörénél az elsőbbségadási kötelezettség megszegése és a nem megfelelő követési távolság a balesetek fő kiváltó oka.
Azt is nehéz elképzelni, hogyan fog működni a gyakorlatban az intelligens sebességkorlátozás. A technológia persze már adott, a rendszer a GPS-adatok és a jelfelismerő kamerák segítségével tájékoztatja a vezetőt az adott sebességkorlátozásokról, és szükség esetén szabályozhatja a jármű sebességét. Sőt, az autógyártók önként is elindultak ebbe az irányba: a Volvo nemrég jelentette be, hogy a gyorshajtás megakadályozására 2020-tól minden újonnan gyártott autójukban 180 kilométer per órára korlátozzák a végsebességet.
Ám a szakértő közlekedési szempontból aggályosnak tartja, sőt, szerinte veszélyes helyzeteket is teremthet az új autó extra, ha épp biztonsági okokból kellene időlegesen gyorsítanunk. Ilyenkor két eset lehetséges: az egyik, hogy közbelép az intelligens szabályozó, és nem tudjuk végrehajtani a manővert. Ez esetben az országúti vezetés odáig fajulhat, hogy összefüggő „lakodalmas menetek” lesznek mindenhol, amelyeket egy tapasztalatlan „mazsola”, IFA vagy traktor vezet majd. A második esetben felülírhatjuk a rendszert, és akkor be tudjuk fejezni az előzést. A konkrét szabályozástól függ tehát, hogy mennyire befolyásolja majd az autóvezetői magatartást az új technológiák beépítése.
Kevésbé vitatható a többi biztonsági érzékelő haszna, sőt, egy részükkel teljes mértékben egyet lehet érteni: az egyik például arról ad visszajelzést, ha a sofőr fáradt, vagy zavart állapotban vezet. A baleseti adatrögzítő, vagyis az autó „feketedobozának” megléte pedig figyelmesebb közlekedésre ösztönözheti a járművezetőket. Ám kötelezővé tételük nyilvánvaló módon drágítani fogja az autókat csakúgy, mint az unió legújabb, a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szigorúbb előírása. Mindezek következtében több százezer forinttal, vagy akár milliókkal is nőhet majd az autók ára.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!
