Évi 48 milliárd euró bevételtől eshet el az EU azért, mert Magyarország nem támogatja a legnagyobb cégekre kivetett 15 százalékos minimumadó bevezetését.
„A júliusban látott globális minimumadó-tervezethez képest több ponton is lényegesen változott az egyezmény, Magyarország szempontjából egyértelműen a kedvező irányba, ezért is döntött hazánk a csatlakozás mellett” - ezt mondta tavaly októberben a Portfolio-nak adott interjújában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Aztán nyolc hónappal később, amikor az uniós tagállamok pénzügyminiszterei azért gyűltek össze Luxemburgban, hogy elfogadják ezt a jogszabályt, Varga Mihály magyar pénzügyminiszter vétót jelentett. Igaz, mindez nem előzmény nélkül történt, napok óta hangoztatják ezt kormányzati szereplők. Ugyanakkor a tanácskozásra érkező Bruno La Maire francia pénzügyminiszter, a soros elnökség képviseletében azt mondta, hogy optimista a végkimenetelt illetően. Hiszen korábban már sikerült elhárítani például a lengyel, az észt, a ciprusi vagy az ír ellenvéleményt is. A francia tárcavezető aztán pár órával később már meglehetősen csalódottan azt mondta, itt az ideje, hogy adózási kérdésekben véget vessünk az egyhangú szavazásoknak, vagyis a vétójog eltörlésére szólított fel.
Szemben Izer Norbert fenti nyilatkozatával, Varga Mihály most azt mondta az ülés végén, hogy „a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon, ezért a kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem támogatja az erről szóló uniós irányelv elfogadását” Varga azt is hozzátette, hogy „Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni”. Igen ám, csakhogy a számítások szerint ez az intézkedés jelentős bevételt, évi 48 milliárd eurót jelentene uniós szinten.
A globális minimumadót az egész világon tervezik megvalósítani. Az OECD több mint 140 országa néhány kivételtől eltekintve már megegyezett ennek a bevezetéséről tavaly ősszel. A rendszer lényege, hogy a világ legnagyobb multinacionális vállalatai ne tudjanak a profitjuk 15 százalékánál alacsonyabb adót fizetni. A szabályozás csak a 750 millió euró fölötti csoportszintű árbevétellel rendelkező cégekre vonatkozik, vagyis valóban csak az óriásvállalatok érintettek, akik jól profitálhatnak abból, hogy egyes országokban léteznek alacsonyabb, vagy kedvezményes adókulcsok. A világon és ezen belül az EU-ban ezt a kiskaput szeretnék bezárni - 2023-tól.
„Ennek a globális megállapodásnak az EU általi végrehajtása már régóta esedékes. Csak sajnálni tudom az újabb nemzeti vétót és egy újabb elveszett lehetőséget, hogy az EU példát mutasson” - kommentálta a fejleményeket Biljana Borzan, a szociáldemokraták EP-képviselője, gazdasági ügyekért felelős alelnök. A baloldali tömörülés is a vétójog megszüntetésére szólított fel adózási ügyekben.
Paoli Gentiloni, a gazdaságért felelős uniós biztos és Bruno de Maire francia pénzügyminiszter mindezek ellenére úgy véli, hogy még ebben a hónapban sikerül megállapodásra jutni.
