A jogállamisági mechanizmus aktiválásával az Európai Unió és Magyarország közötti viták fennmaradnak, ezért nem lehet arra számítani, hogy 2022 második felében uniós források érkezzenek Magyarországra – erről beszélt Dan Bucsa az UniCredit Bank Kelet-Közép-Európáért felelős közgazdásza a Portfolio keddi makrogazdasági konferenciáján.
Emiatt Magyarországnak újabb kölcsönöket kell felvennie a következő év elején (Dan Bucsa nem mondta ki konkrétan, de alighanem devizakötvény-kibocsátásokra gondol). Marek Drimal, a Societe Generale Corporate and Investment Banking stratégája szintén arra számít, hogy ez a probléma nem oldódik meg hamar, ugyanakkor szerinte ennek nem lesz jelentős hatása a gazdasági kilábalásra.
A Portfolio Budapest Economic Forum konferencián előadást tartott Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó is. A jegybank volt alelnöke szerint legfeljebb két évig tartható az az állapot, hogy a kormány és az MNB politikája nem egy irányba tart. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy vége az alacsony kamatok, a pénzbőség korának. Az infláció a következő másfél évben még 4-5 százalék között ragadhat, utána viszont csökkenhet, vagyis hosszútávon valószínűleg nem marad fenn.
Számításai szerint idén 7 százalék körüli gazdasági növekedés várható, jövőre pedig akár 6 százalék körüli gazdasági növekedés is lehet, jóval nagyobb, mint amit a szakértők várnak. Ennek az oka az, hogy „a költségvetés még csak most fog költekezni”: 2021 októbere és 2022 márciusa között a GDP 15 százalékának megfelelő fiskális ösztönzés fog érkezni (ami valójában a választások előtti kormányzati osztogatás – a szerk.)
Ez a már bejelentett intézkedéseknek köszönhető, táblázata szerint a következő félévben 4835 milliárd forintot osztogat szét az állam. Ebből például 600 milliárd forintot tesz ki a beígért szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj viszaépítése alapesetben 186 milliárd forintot visz el, a nyugdíj-kompenzáció és prémium kifizetése 200, a 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.
A konferencia elején Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a járvány 4. hulláma a magas átoltottság miatt a kormány várakozásai szerint gyengébb lesz, így Nagy Mártonhoz hasonlóan 7 százalék körüli gazdasági növekedést jósolt az idei évre.
Mint kiemelte: a kormány szándéka, hogy a deficit visszatérjen a korábbi, 3 százalék alatti tartományba. A fokozatosság ugyanakkor nagyon fontos, hogy „ne indítsunk el újabb recessziós hullámot”. A kormány az infláció tekintetében arra számít, hogy A kormány arra számít, hogy a drágulás mértéke 2022 elejétől csökkenésnek indul, 2022 nyarára normalizálódik a helyzet, az év végére pedig elérhető a cél.
Varga Mihály az uniós pénzekhez való hozzájutás kapcsán optimistább volt, mint a fent említett közgazdászok. A tárcavezető szerint az uniós viták az Európai Bizottsággal idén év végéig várhatóan kifutnak, és az ország hozzáférhet a helyreállítási program forrásaihoz. Nem mulasztotta le hozzátenni, hogy ezek a viták „politikailag motiváltak”.
