Havi összevetésben októberben már második hónapja stagnáltak a lakbérek, a novemberi adatok alapján pedig véget ért az albérletpiaci drágulás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ingatlan.com lakbérindexéből. Mindössze 0,1 százalékkal nőttek októberben a lakbérek az országos albérletpiacon és Budapesten is csak 0,5 százalékkal emelkedtek. Mindkét változás lényegében stagnálásnak felel meg, de éves szinten még mindig 20 százalék feletti drágulásról lehet beszélni.
Reálértéken (vagyis az inflációt is figyelembe véve) az idén októberi lakbérek az országos piacon 10 százalékkal, a fővárosin pedig 12 százalékkal maradtak el a 2020 januárjában mért rekordértékektől. Havi összevetésben októberben már második hónapja stagnáltak a lakbérek. November közepén összesen több mint 12 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathattak a bérlők, ami 1 százalékkal haladja meg októberi szintet. A budapesti kerületeket, valamint a megyeszékhelyeket jellemző novemberi átlagos bérleti díjak megerősítik a szeptemberi, októberi trendeket, azaz nem nőttek az átlagos bérleti díjak. Ebből – állapították meg – úgy tűnik, hogy véget ért az albérletpiaci drágulás.
A fővárosban a legnépszerűbb kerületek közé tartozó XI. és XIII. kerületet 210 és 195 ezer forintos lakbér jellemezte, a legolcsóbb városrész a XXI. kerület, ahol 140 ezer forint a bérleti díj. A megyeszékhelyek kínálatát nézve kiderül, hogy Debrecenben, Győrben és Veszprémben egyaránt 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj november közepén. Utánuk jön Székesfehérvár és Tatabánya 140-140 ezer, valamint Szombathely 135 ezer forintos összeggel. A legolcsóbb megyeszékhelyek táborába sorolható Miskolc, Szekszárd, Salgótarján és Békéscsaba, utóbbiakban 80-99 ezer forintért kínálják az albérleteket.
Nemcsak a bérleti díjak terén tapasztalható fordulat, de az ingatlanpiac más területein is válságjelek mutatkoznak. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss lakáspiaci jelentése szerint a magas kamatok miatt az ingatlanhitelezés is lefulladt, egyre kevesebben képesek saját lakást venni. Akik nem jogosultak állami támogatásra, még kevésbé jutnak el odáig, hogy ingatlant szerezhessenek, ráadásul a kínálat is folyamatosan szűkül. Igaz, az árak drasztikus emelkedése is megállni látszik.
