Matolcsy György felsorolta, mi minden rossz a hazai gazdaságban

Matolcsy György felsorolta, mi minden rossz a hazai gazdaságban

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Államadósság, költségvetési hiány, infláció – Matolcsy György legújabb írásában hosszan sorolta, mely mutatók és mennyire rosszak itthon. A jegybankelnök arra is felhíva a figyelmet, hogy szükségessé vált a magyar felzárkózási pálya újratervezése, amelynek alapvető szempontja a fenntarthatóság.

– A járvány hirtelen csapott le, a gazdaság és az élet hirtelen állt le. Ám hasonlóan gyors a helyreállítás is, nem mindenben és nem mindenhol, de az utóbbi 100 év összes válságához képest a kilábalás most a leggyorsabb – erről írt legújabb, a Magyar Nemzet online oldalán megjelent elemzésében a jegybank elnöke.

Matolcsy György egyrészről kitért rá, hogy a magyar gazdaság 2021 közepére helyreállította a koronavírus előtti, 2019 végén mért GDP-szintjét, ezzel az EU 10 legjobban teljesítő gazdasága közé került. Ugyanakkor szerinte a növekedés helyreállításához képest az egyensúlyok terén fordított a kép. A válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt. Nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre.

Ezután pedig hosszasan sorolta, hogy a költségvetési hiány 2020–21-ben egyaránt a GDP 8 százaléka körül alakulhat, míg 2022-re már az EU két legmagasabb hiányát tervező országa, Olaszország és Románia mellé kerülhetünk. Az államadósság a GDP 80 százaléka körül alakul és a jövő évi magas hiánycél sem ígéri a ráta érzékelhető csökkentését. Ezek mellé jön a magasabb infláció, ami mögött döntően világgazdasági folyamatok állnak, de kétségtelenül hat rá az itthoni magas költségvetési hiány, továbbá a termelékenységi és a versenyképességi javulásnál nagyobb jövedelemkiáramlás.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke az írta, hogy a koronavírus miatti válság kitörése óta a magyar gazdaság sérülékenysége romlik, mind az abszolút számok, mind a relatív helyezésünk terén. Bár ez a válság által sújtott valamennyi országban bekövetkezett, de később a legtöbb esetben fokozatos javulás történt a sérülékenységi mutatók terén. Hazánk helyzete azonban több mint egy éve fokozatosan romlik, és a pénzügyi sérülékenység terén romlása már érzékelhető külső pénzügyi megítélésünkben.

Matolcsy György úgy vélekedett, hogy a növekedés helyreállítását követően gyors egyensúlyi fordulatra van szükség. Ehhez meg lehet tartani az összes eddigi életszínvonalat javító lépést, de el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét. Ezt most még meg lehet tenni, ám néhány hónap múlva már nem.