Elindult a kamatkörnyezet normalizációja, mostanra beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító döntései – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő online sajtótájékoztatón kedden. Hangsúlyozta, hogy az inflációs tető után megindult a dezinfláció, azaz az infláció csökkenése. A korábbi két évben jellemző ikerdeficit után az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében tartósan és jelentős mértékben javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása, nincs a korábbihoz hasonló inflációs nyomás. Hozzátette: valószínűleg még hosszabb ideig nem lesz szó az alapkamat csökkentéséről.
Az infláció közellenség, mert egyszerre borítja fel az egyensúlyokat, és emel korlátot a növekedés elé – húzta alá a jegybank elnöke. Továbbra is az első számú célnak nevezte az infláció csökkentését, mert a 24 százalékos mutató továbbra is magas, 10 százalékkal magasabb a régiós átlagnál. A kiugró adatot egyrészt az államháztartási deficit magyarázhatja, az egyensúly elromlása, amit speciális magyar oknak nevezett. Döntően az élelmiszeráraknál és az üzemanyagáraknál jelentkezik az infláció, amit az árstopok is okozhatnak, mert 3-4 százalékkal lett magasabb a 2023 eleji inflációs adat az ársapkák miatt – mondta. Hozzátette, hogy ezek mielőbbi kivezetését javasolják a kormánynak.
Kitért arra, hogy az infláció elleni küzdelem 2021 júniusában indult. Amikor az infláció visszatér, veszélybe kerül a növekedés, a felzárkózás, ezért elszántan folytatják a közellenség elleni küzdelmet – fogalmazott. Üdvözölte, hogy a kormány társult az infláció elleni harchoz. Vita van a világban az árstopokról az elnök szerint. Ezek az intézkedések megzavarják a piacgazdasági környezetben az árképzést. Bizonyítottan ott lett magasabb az infláció, ahol alacsony a termelékenység és gyenge a versenyképesség. A mutató elleni küzdelem sikeres eszköze az erős versenyképesség – mondta.
Kijelentette: versenyképességi, termelékenységi fordulatra van szükség, ezt a jegybank következetesen hangsúlyozta. Szerinte jó irányba indultak, mindenben segítik a kormányt, mert csak együtt lehetnek sikeresek. Matolcsy György szerint a jövő évi költségvetés erre „jó ígéret”.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy előrejelzéseik szerint az infláció csökkenése tovább gyorsul, év végére a mutató egyszámjegyű lehet. A cél a 3 százalékos közeg elérése. Ehhez 2024-ben is szükséges a szigorú monetáris politika fenntartása, mert az egyre szélesebb körben érezteti a hatását. A tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A jegybank szerint az infláció csökkenése az év végére pozitív reálkamatot biztosíthat, erre szükség is van az infláció további mérsékléséhez. A pénzpiaci stabilitás kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez, a jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítést alkalmaznak - ismertette. A jegybank mindent megtesz az infláció letörése érdekében, mert az árstabilitás eléréséig még hosszú az út. A szigorú monetáris kondíciók maradnak - jelezte. Azt mondta, hogy a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz – írja az MTI.
A Momentum közleményben reagált a jegybankelnök szavaira. „Örülünk, hogy Matolcsy is megérkezett a Momentum álláspontjára. Legyen mindenki számára egyértelmű: Nem a szankciók és nem a háború felelős az extrém magas magyar inflációért, hanem a kormány hibás és inkompetens gazdaságpolitikája” – írta Bedő Dávid.
A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban tovább szűkítette, a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület. Az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében a korábbiaknál 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak – olvasható az MNB közleményében. Arról is döntöttek, hogy a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 18 százalékról 17 százalékra csökkentik szerdai hatállyal.
