Összeolvadnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok – vette észre az Mfor. – A Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány (PADE), a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) és a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS) eddig külön végezte tevékenységét, mostantól ez egy új szervezet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) égisze alatt fog megvalósulni – olvasható a közleményükben.
– Az MNB, mint alapító célja, hogy az új alapítvány működése egységes ösztönzést, támogatást, lehetőséget és esélyt nyújtson a tudomány, a kultúra, a gazdasági és pénzügyi szektor, valamint az oktatás területét érintő, értékteremtő projektek számára, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt – írják. A közlemény talán legizgalmasabb része az alapítvány ingatlanvagyonát érinti, amely vonatkozásában „ingatlanfejlesztést és hasznosítást, illetve rehabilitációs és rekonstrukciós munkákat tervez a jövőben”. Emlékezetes, hogy az MNB tavaly ősszel 8,7 milliárd forintért vásárolta meg a PADS nevű alapítványától a budai Várban álló műemléképületét, amelyet öt éve éppen ezen az alapítványon keresztül egyszer már megvett.
Elveszítette Bölcs Vár jellegét, avagy így trükköztek Matolcsyék | Magyar Hang
Botrányok után és pereskedés közepette 8,7 milliárd forintért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank azt a budai Várban álló műemléket, amelyet öt éve egyszer már megvett éppen annak az alapítványnak, amelytől most visszaszerezte. Kevés izgalmasabb épületet találunk jelenleg a budai Várban a Szentháromság téri egykori régi budai városházánál, amelyben a Matolcsy György-féle Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS) doktori iskolája működik.
Mint arról beszámoltunk, az üzletet nem sokkal az után kötötték meg, hogy V. Naszályi Márta, az I. kerület új polgármestere a Magyar Hangnak adott interjújában hangsúlyozta: az MNB alapítványainak „térnyerése sok szempontból is problematikus”. Az MNB előbb cáfolta a polgármester szavait, hangsúlyozva, hogy az épületben működő intézmény kimagasló munkát végez, majd másfél héttel később újabb közleményt adtak ki, amelyben már arról írtak, hogy a „jegybank meglévő épületei már nem tudják kellő színvonalon és megfelelő kapacitással kiszolgálni ezeket az oktatási programokat”. Ezért az igazgatóság az adásvétel mellett döntött.
A Szentháromság téri (házszám szerint Úri utcai) épületet, a régi budai városházát az MNB 2014 végén vásárolta meg a Magyar Tudományos Akadémiától 1,85 milliárd forintért. Ugyanakkor került a jegybankhoz az ország akkor legdrágább lakóingatlana, a Vár oldalában álló egykori Lónyay–Hatvany-villa is 3,42 milliárd forintért. Előbbi rekonstrukciójára összesen legalább 4 milliárdot költöttek, utóbbi pedig egy több mint negyedszázados halogatás után, mára már követhetetlen (de legalább 10 milliárd forintos) költségvetésű újjáépítést követően nyithatja meg kapuit.
Az MNB az épületek adásvételével kapcsolatban arról tájékoztatta a Magyar Hangot, hogy mivel a jegybanktörvény értelmében az MNB nem költségvetési szerv, ezért bevételeit, kiadásait nem a mindenkori költségvetés határozza meg, így a beruházásai nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek. Ennek azért van jelentősége, hiszen évek óta folyik a vita arról, hogy vajon a jegybank közpénzből végzi-e költéseit, vagy az már „elvesztette közpénz jellegét”. Előbbi esetben ugyanis felmerülhet a gyanú, hogy az MNB azzal, hogy ugyanazt az épületet kétszer is megvásárolta, kárt okozott. A 2016 márciusában elfogadott törvény szerint ugyanakkor az MNB alapítványainak juttatott, az adófizetők pénzéből biztosított vagyon elveszíti közvagyon jellegét.
Újjáépítik Matolcsyék a korrupció 150 éves jelképét | Magyar Hang
Lassan 25 éve tart a budai Vár oldalában álló Lónyay-Hatvany-villa kálváriája. Az Ybl Miklós tervezte épület filmre kívánkozó története magában rejti az ország másfélszáz éves történelmét, annak minden abszurditásával: nagyúri önkénnyel, politikai korrupcióval, háborúval, kommunizmussal, rendszerváltással és „elvesztett közpénzjeleggel" együtt. A nagy múltú villa jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának tulajdonában van, a vagyonukat kezelő Optima Befektetési Zrt.
Nem csak a vásárlás kapcsán akadtak problémák az épületekkel. A Szentháromság téri Bölcs Várban kialakított éttermek zaja miatt a szomszédos ház lakói pert indítottak az alapítvány ellen, Budapest Főváros Kormányhivatala ennek hatására visszavonta az épület használatbavételi engedélyét. Ennek ellenére az intézmény zavartalanul működött, és az I. kerület korábbi vezetése sem tett lépéseket a törvény betartatása érdekében. Később kiderült, hogy a kínai Fudan Egyetem létesít campust az épületben.
A Lónyay-Hatvany-villa kapcsán korábban azt írta az alapítvány, hogy a tervek szerint idén nyithatja meg kapuit. A környékbeli lakóktól kapott tájékoztatás szerint ez azonban hamarabb megtörtént, mint várhattuk, igaz, nem hivatalos módon. A hírek szerint december közepén nagyszabású összejövetelt tartottak a még nem működő intézményben, amelyen NER-közeli fiatalok érezték jól magukat, oly annyira, hogy hajnalban a közeli házak lakói rendőrt hívtak a mulatozáshoz. Hogy van-e érvényes engedélye az alapítványnak a villa működtetésére, egyelőre nem sikerült megtudnunk, az alapítvány az épület kivitelezőjéhez irányított minket, ám sem a Raw Development Kft , sem az I. kerületi önkormányzat nem reagált érdemben eddig a megkeresésünkre. Az mindenesetre érdekes, hogy a hivatalosan még a kivitelezési fázisban lévő épületben kormányközeli üzleti körök mulatnak.
A fentiek értelmében tűnnek különösen pikánsnak az immár PADME néven futó alapítvány közleményében emlegetett „ingatlanfejlesztés és hasznosítás, illetve rehabilitációs és rekonstrukciós munkák”. A Pallas Athéné alapítványok 2019 szeptemberében 274,3 milliárd forint felett rendelkeztek összesen, ez a befektetési jegyekből, ingatlanokból, bankbetétből, és vállalati kötvényekből álló vagyon most egy alapítványban egyesül.
