Mire költsön a kormány 20,1 milliárd eurót?

Mire költsön a kormány 20,1 milliárd eurót?

(Fotó: Pixabay.com)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Csökken az aktív munkaerő száma, a termelékenység csak visszafogott növekedésre képes, és el is marad a bérfejlődéstől – állapította meg a magyar gazdaság kapcsán az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának elnöke, Manfred Bergmann az országjelentésről és a 2021-2027 közti beruházási prioritásokról szóló csütörtöki konferencián. A Napi.hu szerint a sötét felhőket a nemzetközi környezetből fakadóan is látja: sem a nemzetközi kereskedelmi viták, sem a pénzügyi kondíciók szigorodása nem tesz jót. Tény ugyanakkor, hogy összességében a helyzetünk nem rossz: a GDP gyorsan nő, emelkedik a foglalkoztatottság, csökken a munkanélküliség és emelkednek a bérek.

A Bizottság javaslatot tett arra is, Magyarország hogyan költse el a forrásokat a következő hétéves periódusban. A foglalkoztatási és szociális ügyek főigazgatóságának igazgatója, Katarina Ivankovic-Knezevic szerint zsugorodik a munkaerőpiac, aminek okai között ott találjuk az elvándorlást és a demográfiai problémákat is. Gondot jelent emellett a munkaerő-piaci szegregáció, illetve a nemek és társadalmi csoportok közötti foglalkoztatottsági- és bérszakadék. Ezek később a nyugdíjaknál jelentkezhetnek súlyos problémaként. Az oktatással is baj van, nagyon rosszak a frissen kikerülők alapkészségei, a korai iskolaelhagyók aránya pedig nőtt 2010 óta, különösen a romák körében. A felsőoktatásban részt vevők aránya pedig míg EU-s szinten 40,5, addig Magyarországon 33,4 százalék.

A nálunk várható élettartam közel öt évvel marad el az uniós átlagtól, a magasabb végzettségűek viszont 13 évvel tovább élnek alacsonyabb képzettségű társaiknál. Magyarországon az egyik legmagasabb a saját forrásból finanszírozott költségek aránya: ezek a teljes egészségügyi kiadások 30 százalékát jelentik.

Nincs nagy hatása a felminősítésnek a gazdaságra | Magyar Hang

Nem okozott nagy meglepetést, hogy februárban két hitelminősítő is felminősítette Magyarországot. A Standard & Poor's és a Fitch Ratings bejelentése több okból is várható volt. Egyrészt, mert sokan már tavaly is számítottak arra, hogy megteszik ezt a lépést, másrészt mert a piac ezt már korábban megtette.

A bizottság öt szakpolitikai célkitűzéshez rendelné a pénzek kifizetését. Ezek az „intelligensebb Európa”, az „alcsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa”, az „összekapcsoltabb Európa”, a „szociálisabb Európa” és „a polgárokhoz közelebb álló Európa.” Az elsőre 4,1, a másodikra 3,5 milliárd eurót lehetne költeni. Ennek legalább hat százaléka, azaz 697 millió euró fenntartható városfejlesztésre kell menjen. A szociális segítségre 4,8 milliárd eurót adnának, amiből társadalmi befogadásra 1,2 milliárd eurót, az anyagi depriváció csökkentésére pedig 96 millió eurót lehet fordítani.

Az EB javasolja, hogy a kormány javítsa a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, főként a tartós munkanélküliségben lévők és az inaktívak esetében. Továbbá szorgalmazzák a nők munkaerőpiaci részvételének javítását, és a jobb munka-magánélet egyensúly kialakítását is.

Magyarország a 2021-2027 közti költségvetési időszakban 20,1 milliárd eurót kapna. Ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) keretében 11,9 milliárdot, a Kohéziós Alapon keresztül 3,4 milliárdot, az Európai Szociális Alap + (ESF+)-on keresztül pedig 4,8 milliárdot.  

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Sajó Tamás

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?