MNB: a járvány ellenére javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói 2020-ban

MNB: a járvány ellenére javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói 2020-ban

Férfi a Magyar Nemzeti Bank látogatóközpontjában 2008. október 31-én (Fotó: Reuters/Balogh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A járvány negatív hatásai ellenére javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói tavaly – mondta Koroknai Péter a jegybank legfrissebb Fizetési mérleg jelentését ismertetve online sajtótájékoztatón kedden. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője kifejtette: a folyó fizetési mérleg egyenlege év végére többletbe fordult, miközben a külső finanszírozási képesség a GDP 2,1 százalékára emelkedett.

– A gazdaság nettó külső adósságrátája historikusan alacsonyan, a GDP 8 százaléka körül stabilizálódott, ez megfelelt a 2019 év végi szintnek, és a régiós átlagnak. A bruttó külső államadósság átmenetileg enyhén nőtt, a GDP 58 százalékára. Ebben az állami devizakötvény kibocsátás, a külföldiek forint-állampapírjainak emelkedése és a vállalatok külföldi tartozásának növekedése egyaránt szerepet játszott – értékelte. „Magyarország külső finanszírozási képessége 2020-ban is meghaladta a régiós átlagot” – mutatott rá a jegybank MTI által is idézett főosztályvezetője.

Koroknai Péter szerint az ország bruttó forrásigénye alacsony maradt, a 2019-es 17 milliárd euró körül alakult tavaly, ez továbbra is kedvező, mivel a 2008-as pénzügyi válság éveiben évi 35-40 milliárd euró volt. Beszámolója szerint az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelt jelentőségű rövid külső adósság 2020 végén 21,5 milliárd eurót tett ki, míg a devizatartalék megközelítette a 34 milliárd eurót így 2020 végén a devizatartalék jelentősen – több mint 12 milliárd euróval – meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.

A szakember kifejtette: a külkereskedelmi folyamatokat kettős hatás alakította. Az év elején a járvány miatt visszaeső turizmus, az exportkereslet zuhanása és az ellátási nehézségek miatt átmenetileg visszaeső exportdinamika, illetve az egészségügyi beszerzések importigénye a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezte. A járvány második hulláma miatt az év második felében is csökkent a szolgáltatásegyenleg többlete, viszont ezt több mint ellensúlyozta a csökkenő belföldi felhasználás, az élénkülő ipari termelés és a javuló cserearány nettó exportot növelő hatása. Így a külkereskedelem az év végén már pozitívan járult hozzá a folyó fizetési mérleghez.

Koroknai kitért arra is, hogy a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) 2020-ban megközelítették a 2,4 milliárd eurót, ami enyhén alacsonyabb mint 2019-ben, de továbbra is érdemi beáramlásnak tekinthető. Míg a nettó FDI beáramlás nulla körül alakult, a hazai cégek kifektetésének hatására.

– Az államháztartás hiánya jelentősen emelkedett tavaly, megtört a korábbi években jellemző mérséklődő trendje – mondta. „Ezen belül ugyanakkor folytatódott a külföldi befektetők kezében lévő államadósság arányának mérséklődése, és 2021-től az adósságráta is újra csökkenő pályára állhat. Utóbbi folyamatban jelentős szerepet játszott a lakosság továbbra is erős állampapír kereslete, amely a válság során is stabil forrást biztosított az államháztartás számára, és mérsékelte annak sérülékenységét” – mutatott rá. Koroknai ismertetése szerint a magánszektor megtakarítása jelentősen emelkedett. „A visszafogott fogyasztás, a járványügyi korlátozásokkal együtt járó kényszermegtakarítás és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, miközben a vállalatok finanszírozási képessége is emelkedett” – közölte.

Az MNB negyedévente, a fizetésimérleg-statisztika közlését követően publikálja a Fizetési mérleg jelentést, ami átfogóan elemzi a külső egyensúlyi folyamatokat, a makrogazdasági egyensúlytalanságokat több mutatón keresztül vizsgálja, valamint azonosítja az ország sérülékenysége szempontjából kritikus folyamatokat. A külső egyensúly alakulása a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt jelentőségű, mivel a fizetési mérleg folyamatai alapján következtetni lehet a gazdasági növekedés fenntarthatóságára, illetve az ezzel kapcsolatos kockázatokra.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Sajó Tamás

Árnyék podcast a mentális egészségről – Pettik Ágival