MNB: Tévedés volt az akkugyárak erőltetése
A koreai SK On akkugyár Komáromban (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)

Nem jött be a kormány számítása, hogy a szabad munkaerőre alapozva az autó- és akkumulátoripart kiemelten támogatva ér el növekedést, mert ezen ágazatok termelésének hozzáadott értéke messze elmarad a szolgáltatásokétól és más innovatív iparágakétól, ezért a hatékonyabb termelési módokra és ágazatokra kéne inkább koncentrálni, írja a Népszava a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Termelékenységi jelentése alapján.

A cikk szerint, amelyet a hvg.hu szemlézett, az MNB megállapította, hogy az akkugyártáshoz kapcsolódó fejlesztések összege mára meghaladja a 6000 milliárd forintot. A kapacitás akkora lesz, hogy egyértelműen kivitelre fognak ezek a gyárak termelni, vagyis emelni fogják az export összegét, ám a legalacsonyabb hozzáadott értékkel a járműipar termel Magyarországon – pontos adatot nem közöltek, de kb. 15 százalékra tehető.

A villamos berendezés gyártásánál – ahová az akkugyártás is tartozik – a teljes kibocsátás hazai hozzáadott értéke 19,2 százalék, „ez a harmadik leggyengébb adat”. Közben a feldolgozóiparunk tavalyi átlaga ebben 23,6 százalék, a piaci szolgáltatásoknál pedig a hozzáadott érték 58,5 százalék.

A jegybank szerint az akkuiparba tolt ezermilliárdok sokkal gyorsabban megtérültek volna, ha és jobban hozzájárultak volna a magyar gazdaság modernizációjához, ha az összeget vagy akár csak töredékét olyan ágazatok fejlesztésére fordították volna, ahol magas a hazai hozzáadott érték a termelésben. Listájuk elején a szolgáltatási szektor áll, de az ingatlanágazatban is meghaladja a 80 százalékot a hazai hozzáadott érték, illetve 60 százalék feletti mutatóval működnek a pénzügyi szolgáltatók, a tudományos tevékenység és az infokommunikáció is.