A tavalyi adatokhoz képest kevesebb az olyan település, ahol nincs egyetlen álláskereső sem – derül ki a Napi.hu gyűjtéséből, amelyből viszont kiderül az is, hogy eközben nőtt azon helységek száma, ahol minden ötödik munkaképes korú lakos álláskereső.
A Napi.hu ötödik alkalommal állította össze a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján azt a listát, amelyben az álláskereső nélküli és az arányaiban legtöbb munkanélkülinek otthont adó településeket számolja össze.
A portál a a Pénzügyminisztérium a legfrissebb munkanélküliségi statisztikára reagálva készítette el a cikket, jelezve, hogy a PM adatai valamelyest kozmetikázottak, hiszen nem számolnak a közmunkásokkal, akik december végén még mindig több mint 100 ezren voltak. Ez azért fontos, mert ha őket munkanélkülieknek számolnánk, akkor nem tudná az kommunikálni a tárca, hogy „egyre közelebb kerülhetünk a teljes foglalkoztatottsághoz”. Ugyancsak nem jelenik meg a statisztikákban és így torzítja a tisztánlátást az is, hogy nincs tudásunk az országot elhagyó, legóvatosabb becslések szerint is több százezer munkaképes korú emberről.
Míg 2017 december végén 55 olyan település volt, ahol egyetlen egy álláskeresőt sem talált a hatóság és 37 olyan, ahol a lakosság ötöde munkanélküli volt, addig 2018 végén már csak 52 álláskereső nélküli település volt és 42 olyan, ahol legalább 20 százalék keres munkát. 2014-ben még 12 álláskereső nélküli település volt, 2015-ben 28, 2016-ban pedig már 42. A listára felkerülő települések jellemzően alig lakottak, a Zala megyei Iborfián például mindössze 6 munkaképes korú ember él, de a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Debrétén is csak 12. A legnagyobb ilyen szempontból a Győr-Moson-Sopron megyében található Püski, ahol mind a 443 dolgozókorú talált magának munkát.
Az előző évhez képest nőtt azon települések száma, ahol a munkaképes korú lakosságnak legalább ötöde állást keresett. Számszerűsítve 2018-ban 42 volt, 2017-ben 37, 2016-ban pedig 31. A helyzet azonban így is javult valamelyest: 2015-ben még 26 olyan település volt, ahol legalább 30 százalékot ért el az álláskeresők aránya, 2014-ben és 2015-ben egyébként több olyan település is volt, ahol bőven meghaladta a 40 százalékot az álláskeresők aránya, sőt, 2015-ben Tornanádaskán 52,09 százalékot mért az NFSZ. Ezzel szemben 2018 végén a legrosszabbul teljesítő Csenyétén is 36,81 százalék volt a relatív mutató és mindössze hat olyan település volt, ahol meghaladt a 30 százalékot az arányszám. A legtöbb, 20 százalék feletti mutatóval rendelkező település Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt - egyaránt 13 -, de több ilyen település található Somogy és Nógrád megyében is.
Országosan összesen 241 898 álláskereső szerepelt az NFSZ statisztikáiban, ebből számszerűen Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legtöbb, egészen pontosan 33 962, a második Szabolcs-Szatmár-Bereg (27 624) és Hajdú-Bihar (21 466) megye. Összehasonlításként Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 3017 álláskereső volt, ami az ilyen korúaknak mindössze a 0,98 százaléka. Vagyis csak Debrecenben (6244) kétszer annyi álláskereső volt, mint Győr-Moson-Sopron megyében. Ha Debrecenhez hozzáadjuk Miskolc számait (4673), akkor azt láthatjuk, hogy ezen a két keleti településen nagyjából annyi az álláskereső, mint Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyében összesen.
A relatív mutatóban mégsem a fent említett két város, hanem Salgótarján áll a legrosszabbul, hiszen munkaképes korú lakosságának 7,84 százaléka képtelen elhelyezkedni. Ez egyébként 1911 főt jelent. A másik végletet Sopron jelenti a maga 0,92 százalékával, így a leghűségesebb városban mindössze 361-en keresnek munkát. A megyei jogú városokban egyébként összesen 39 996-an keresnek állást, ami az ilyen korúak 2,99 százalékát jelenti - ez pedig alacsonyabb az országosan mért 3,58 százaléknál.
