Hiba lenne a múlthoz való visszatérés jegyében a korábbi évek gazdasági világába vágyni, az infláció esetében elképzelhető, hogy az egy számjegyű tartományban nem tudunk majd visszatérni a 2–4 százalékos szinthez – írja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.
A miniszter hosszasan fejtegeti az utóbbi évek világgazdasági folyamatait, amelyek szerinte hosszú távon strukturálisan árfelhajtó hatásúak. A jövőben munkaerő- és tőkehiány lehet a jellemző, ezért szerinte egyre több gondolkodó veti fel a jegybankok inflációs céljának újragondolását. Úgy látja, olyan strukturális változások zajlanak a világon, ami miatt kérdés, hogy meddig és milyen áron érdemes küzdeni a 2-4 százalékos inflációért.
Nagy Márton a történelmi tapasztalatok alapján és a gazdasági logikára hivatkozva azzal érvel, hogy az infláció középtávon a korábbi szinthez képest feljebb tolódhat, különösen olyan sokkhatások következtében, mint például a háborúk és a természeti katasztrófák. – Akik magasabb inflációs cél mellett érvelnek, azok a gazdasági növekedés, a fogyasztás és befektetés ösztönzését említik – írja, majd hozzáteszi: a „magasabb inflációs cél hozzájárulhatna a reálkamatlábak csökkentéséhez, ami elérhetőbbé tenné a hitelfelvételt, és így ösztönözné a beruházásokat és ezzel a gazdaság bővülését is, s amivel nemcsak a jövő kínálatát építené fel, hanem az adósságteher súlyát is csökkentené”.
Mint ismert, a hazai infláció havi szinte egyelőre az uniós szintnél jóval magasabban, 20 százalék felett van, a kormány célja az év végére az, hogy egyszámjegyű legyen. Az inflációs célt ugyanakkor 3 százaléknál húzta meg a Magyar Nemzeti Bank. Nagy Márton is elismeri, hogy az inflációs várakozások és a jegybanki hitelesség érzékeny témának számít. – Ugyanakkor a korábbiaknál egy magasabb inflációs cél akár hitelesebb hosszú távú jövőképet mutathatna a gazdaság szereplői számára, akik ezt a szemléletet magukévá téve beépítenék várakozásaikba úgy, hogy közben a jegybanki hitelesség is új alapokra helyeződne – fogalmaz a miniszter írásában.
A kormánynak hamarosan választania kell a GDP hajszolása és az infláció letörése között
Elemzők egyetértenek abban, hogy most egy „miniválságot” látunk.
A Nagy Márton által felvázolt gazdaságpolitikai irány jelzésértékű lehet annyiban, hogy a kormány valószínűleg nem tartja olyan fontosnak az infláció elleni harcot, illetve az árstabilitást, és inkább a növekedés ösztönzésére helyezné a hangsúlyt. Pedig szakértők lapunknak korábban elmondták, hogy idén nyugodtan el lehetne engedni a növekedést, hiszen az emberek számára az a fontos, hogy az infláció ne ragadjon be túl magas, 10 százalék körüli szinten, mert ez folyamatosan „eszi” a jövedelmeket és a megtakarításokat.
A Portfolió megkérdezte a jegybankot, mit szólnak a gazdaságfejlesztési miniszter által felvetett ötlethez, de az MNB nem kívánta kommentálni a javaslatot.
