A gazdagok egyre gazdagabbak – tömören erre jutott ausztrál kutatók egy csoportja, akik azt vizsgálták, miként alakult a világháló sokszínűsége. A PLOS One szaklapban publikált kutatás trendjeit ugyan nagy vonalakban lehet sejteni, ám részleteiben vizsgálva valóban bámulatos, hogy a változatosság látszata mögött az elmúlt negyedszázadban hogyan uralták le nagy játékosok az internetet is.
A felmérés két nagy platform, az internet kloákájának is nevezett Reddit és a Twitter mikroblog bejegyzés-folyamait boncolgatta. Előbbi esetében 2006-tól mintegy 6 milliárd, míg utóbbinál 2011-ig visszamenőleg 11,8 milliárd posztot elemeztek. „Ez az 5,6 terrabájtnyi adat négyszer több, mint a Hubble űrtávcső által szolgáltatott mennyiség arról, ami bizonyította, egyre gyorsabban tágul a világegyetem, és e felismerés 1998-ban Nobel-díjat hozott Brian Schmidtnek és kollégáinak” – jegyezték meg viccesen a kutatók.
Ami a számokat illeti: 2006-ban 1,2 milliárd, míg 2016-ban már 3,3 milliárd ember használta az internetet. A 2006-ban létező 79 millió honlapból 2016-ra 329 millió lett, a .com kiterjesztésű weboldalak száma pedig nemrég lépte át a 150 milliót. Ezzel párhuzamosan, az Egyesült Államokban a 2008-as napi 2,7 órához képest 2016-ra átlagosan napi 5,7 órát lógtak az emberek a neten. Noha ezek a mutatók a sokszínűség felé kellene, hogy mutassanak, ám ennek épp az ellenkezője zajlik.
Se nem mesterséges, se nem intelligens?
Az okos algoritmusok egyre több kérdést vetnek fel, és egyre többen vélik úgy, jogilag szabályozni kellene az ágazatot.
A tanulmány egyébként négy nagy hullámot különböztet meg a világhálón kronológiai szempontból. Az elsőben olyan adatbázisok indultak, mint a mozis gyűjtőhonlap, az iMDB, vagy a különféle blogok, online naplók. A '90-es évek második felére megjelentek a nagy áruházak, mint az Amazon, vagy az eBay, és az olyan online fizetési megoldások, mint a többek között Elon Musk bábáskodása mellett 1998-ban indult PayPal. A harmadik hullám olyan kommunikációs megoldásokat hozott, mint a Skype, a közösségi oldalak, a YouTube videómegosztó vagy az online filmes platform, a Netflix. A negyedik felvonásban aztán berobbant a nagyüzemi digitális kommunikáció, így a Facebook Messenger, az online zenemegosztók, mint a Spotify, de ez az időszak hozta el az Airbnb és az Uber korát is.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen honlapokat osztanak meg a felhasználók. A Redditen bő egy évtizede 100 megosztás húsz különböző honlaphelyre mutatott, míg ma ugyanez a szám a korábbi negyede, azaz 5. Hasonló trendek érvénysülnek a közösségi médiumok frontján is: a világháló teljes forgalmának 60-70 százaléka a tíz legnagyobb platformon zajlik. A megosztások, így a forgalom koncentrációja a szakemberek szerint aggasztó. A Redditen 2006-ban a linkek 35 százaléka mutatott a legnépszerűbb 10 honlapra, ugyanez a részesedési arány 2019-ben már 60 százalék körül alakult. A Twitteren a 2011-es 50 százalék után mintegy tíz százalékos esést regisztráltak a tíz legnépszerűbb honlap megosztásában, ám azóta ott is meredeken emelkedik a top 10 aránya, 2019-ben a megosztások 70 százaléka ezekre a weboldalra mutatott.
Ha ugyanezeket az arányokat a legnépszerűbb ezer honlapra levetítve vizsgáljuk, akkor azt látni, hogy részesedési arányuk az egészből Redditen 80, míg Twitteren 90 százalékos. A világháló egészét nézve egyébként valamivel jobbnak tűnik a helyzet: 2017 és 2019 között a legnépszerűbb 1000 honlap a teljes forgalom mintegy 20-22 százalékát dominálta. Rossz hír ugyanakkor, hogy a piramis csúcsán elhelyezkedő ezer leglátogatottabb honlap tekintélye, befolyása és láthatósága – a Google PageRank algoritmusa szerint – havonta folyamatosan növekszik az összes többi webhely rovására.
A sokszínűség beszűkülését támasztja alá a honlapok élettartama is. Míg ugyanis a 2006-ban regisztrált weboldalak 40 százaléka létrehozásukat követően öt évvel később is aktívan üzemelt, addig ez az arány a 2015-ben bejegyzettek esetében már mindössze 3 százalék.
A kutatás azt is igazoltnak látja, hogy az internet alapjaiban változtatta meg a gazdaságot, és sok korábban elfogadott közgazdasági szabályt írt át. Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnt a helyi vállalkozások helyzeti előnye. Azaz immár a világ bármely pontján üzletet lehet létesíteni úgy, hogy az globális ügyfélkört szolgáljon ki, és mind a tömeges, mind az egyedi igényeket is ki tudja elégíteni. A web hálózati hatásai közben nem csak az online vállalkozásokra vonatkoznak – vélik a szakemberek, kiemelve: a világhálót uraló cégek – így az Apple, a Facebook, a Google, az Amazon és kínai testvéreik, az Alibaba, a Baidu és a Tencent – ma egyben a világ legnagyobb vállalatai.
Vajon ki lehet-e törni a digitális mókuskerékből?
Hiába az egyre fokozódó digitalizáció, az elaprózódás, a folyamatos figyelemmegszakítás és az e-mailek áradata csökkenti a teljesítményt.
A kérdés már csak az, hogy jelen helyzetben mit lehet tenni a változatosság érdekében? A tanulmány szerzői szerint a sokszínűség ösztönzésének módja az lehet, ha a globális online vállalkozások egyre változatosabb, sokoldalúbb, akár lokális szolgáltatásra összpontosítanának, hogy így tudják mind inkább kielégíteni a fogyasztók egyedi igényeit.
