A lakásra vágyó kisebb pénzűek már évek óta arra várnak, hogy megálljon a lakásárak emelkedése, egyelőre hiába. A közeljövőben nem is várható, hogy mérséklődnek az árak, miután Varga Mihály pénzügyminiszter a minap bejelentette: jó eséllyel nem hosszabbítják meg az új lakásokra a 2016 és 2019 között élő kedvezményes, ötszázalékos áfamértéket.
– A mostani bejelentés hatására várhatóan jelentősen – akár több mint ötödével is – emelkedni fog az új lakások ára 2020-tól, hiszen a normál áfa mértéke huszonhét százalék. A beruházók – különösen a késésben lévők – várhatóan igyekeznek felgyorsítani a kivitelezést, hogy még a kedvezményes időszakban át tudják adni az ingatlanokat. Ha nem sikerülne, az vitákhoz vezethet a vásárlókkal. Hogy elkerülje a 2019 után átadandó lakásoknál az áremelkedést, az ügyfél egyetlen dolgot tehet: a vételár lehető legnagyobb részét előre, még ötszázalékos áfával kifizeti – nyilatkozta a Magyar Hangnak az Ingatlan.com vezető elemzője, Balogh László. Hozzátette, ez kockázatot is rejt, hiszen a már amúgy is késésben lévő vállalkozóval szemben minőségi hibák esetén kevés eszköz marad a vásárló kezében, ha már kifizették a vételár nagy részét. Kérdésünkre elmondta, az új lakások áremelkedése visszahat a használtpiacra is, hiszen aki nem tudja megfizetni a megemelkedett árakat, az a jó minőségű használt lakások között fog szemezgetni, s így jó eséllyel az áremelkedés itt is folytatódik.
Ha nem vigyáz, könnyen borulhat a családi költségvetés
A jövőben várhatóan emelkedni fognak a kamatok, ennek következtében pedig a hitelek törlesztőrészletei.
Persze azt is tudni kell, hogy az áremelkedés korántsem általános az országban. A fővárosban és a nagyvárosokban, illetve agglomerációjukban azért nőnek dinamikusan az árak, mert a hazai és külföldi befektetőkön kívül extra igény jelentkezik a kisebb településekről a városokba igyekvők részéről. Ennek hatására emelkednek a frekventált környékeken a lakásárak, aminek a következményeit a kistelepülések is elszenvedik. A városokba költözők a központi vidékekre igyekeznek, mert lakóhelyükön alig van munkahely, rossz az infrastruktúra, ezért ezeken a településeken eladhatatlanok az ingatlanok, vagy csak nagyon nyomott áron találnak vevőre.
Vannak azonban ezzel ellentétes vélemények is. Feltehető a kérdés, hogy a várható áremelkedés nem veszi-e el a lakásba fektetők kedvét, s nem keresnek-e más lehetőséget maguknak. Erre is van esély, hiszen a hitelkamatok már elkezdtek nőni, és hamarosan az állampapírok és egyéb befektetési lehetőségek hozama is növekedni fog. Ha valaki eddig haszonszerzési céllal vásárolt lakást, akár piacra is dobhatja, hogy másba fektesse pénzét. S miután a fővárosban és a nagyvárosokban ez jellemzőnek mondható, ennek árcsökkentő hatása lehet. Amit pedig erősíthet, hogy a befektetési célú vásárlók között sok a külföldi, akik könnyebben mozdulnak a jövedelmezőbb befektetések felé. Ők nemcsak az újonnan kínált ingatlanok piacáról tűnhetnek el, de meglévő ingatlanjaikat is piacra dobhatják. Hogy ez nem valóságtól elrugaszkodott gondolat, jól mutatják az elmúlt hónapokban az állampapír és a forint piacán történtek, amikor az emelkedő amerikai kamatok miatt a befektetők gyorsan megszabadultak a feltörekvő országok, így hazánk papírjaitól, és ennek hatására a forint árfolyama is zuhanásba kezdett.
Hogy mikor és milyen intenzitással indul ez a folyamat, azt nem tudni, az azonban bizonyos, hogy lassabb lesz, mint az állampapírpiacon tapasztalt esés, hiszen az ingatlanba fektetett összeg a jellege miatt nehezebben mozgósítható. Akár az is elképzelhető, hogy éppen az áfaemelkedés idején indul meg az áresés. Ha az utóbbi forgatókönyv jön be, akkor jön el a lakhatási céllal vásárlók ideje, akik manapság a magas árak miatt képtelenek nívós lakáshoz jutni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 9. számában jelent meg, 2018. július 13-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
