Nehezen talál fogást a hipermarketeken a kormány

A vasárnapi boltzár kudarca ellenére nem tett le a kormány arról, hogy a saját szája íze szerint rendezze át a kiskereskedelmet. Nyíltan vallja immár évek óta, hogy inkább a magyar üzletláncokban költsük el a pénzünket. Önmagában ez a szándék nem is vitatható, hiszen egy kormány alapvető feladata a nemzeti vállalkozások támogatása. A kérdés csupán az, hogy ezt milyen módon teszi: valóban a hazai kisboltokat, a talpon maradáshoz szükséges fejlesztéseket próbálja támogatni, vagy csak adminisztratív korlátokat próbál felállítani. Utóbbi esetben szinte borítékolható a bukás Brüsszelben, ahol nem kedvelik az árbevételhez vagy a boltmérethez kötött, ennélfogva átlátszó módon a külföldi hipermarketeket korlátozó szabályokat. Ilyen fiaskó lett a veszteséges működés tilalmából, amelyet az Orbán-kormány 2014 végén fogadott el, és most önként dob a kukába, mert nem volt különösebb értelme vitatkozni az unióval.

A kifogásolt korlátozás lényege, hogy nem árulhatnának többé napi fogyasztási cikket, élelmiszert – vagyis bezárhatnának – azok az évi nettó 15 milliárd forint árbevétel feletti társaságok, amelyek két egymást követő esztendőben veszteségesek. Az Európai Unió 2016 óta kötelezettségszegési eljárásban vizsgálta a szabályt, amely némi türelmi idő után idén lépett életbe. Ám valószínűleg jövőre vége is lesz, miután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter július közepén benyújtotta a parlamentnek az eltörlésről szóló javaslatot.

– Nyilvánvaló, hogy az intézkedés célja a hazai vállalkozások védelme volt, amit helyesnek tartok – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ennek ellenére jó döntés szerinte a szabályozás kivezetése, mert nem érte el a célját. Az akkori indoklás úgy szólt, hogy egyes nagy piacvezető láncok papíron folyamatosan veszteséget mutattak ki, miközben egyre több pénzt költött el náluk a lakosság. Ez nemcsak azért volt káros, mert kikerülhették az adófizetést, hanem mert nagy tőkeerejűk révén kiszorították a piacról a hazai kisboltokat, amelyek nem voltak képesek versenyezni a nyomott árakkal. – Ám a veszteségtilalom betartása mellett is el lehet dugni az adóforintokat, ha egy cég igazán erre törekszik – tette hozzá Vámos. Elég az egyik évre kimutatni valamennyi minimális nyereséget, a következőben már újra a negatív tartományba csúszhat az eredmény. Ráadásul mára a franchise rendszerben működő hazai üzletláncok (így a CBA és a Coop) egyes tagjai is átlépték a 15 milliárd forintos árbevételi határt, így nemcsak a különböző időszakokban veszteséget kimutató Tesco, Auchan, Spar, Aldi vagy Lidl kerülhet célkeresztbe. (Önmagában a veszteség megléte nem jelenti egy adott cég szabálytalan működését.) Így nem lehet megfogni a trükkös könyvelést, nem véletlen, hogy egyelőre nincs is „áldozata” a jogszabálynak, mindegyik kiskereskedelmi lánc vígan működik tovább.

A kormány nem tett le az adóelkerülés megakadályozásáról, így várható még ötletelés e téren. Egyébként is számos multikorlátozó elképzelése van, amelyekből tavaly adott ízelítőt a szakmai szervezeteknek. Ilyen például az árbevételhez kötött, kötelező alkalmazotti létszámemelés, a parkolóhelyeket terhelő környezethasználati díj bevezetése, illetve a szórólapok, reklámújságok korlátozása. Ezeket eddig még nem vezették be, talán azért sem, mert jó részük a vásárlókat is kellemetlenül érintené. A szakma szerint többet érne, ha a kormány a kistelepülésen működő kisvállalkozásokat – nagyjából mintegy tízezer cég – támogatná komolyabb fejlesztési pénzekkel, valamint számottevő járulékkedvezménnyel. A támogatásból felújíthatják a szocializmus korát idéző boltot, korszerűbb hűtőt vásárolhatnak, magasabb bérért több alkalmazottat vehetnek fel, vagyis vonzóbbá varázsolhatják az üzletüket a vásárlók szemében is. Jelenleg ugyanis a magyar boltok lényegében helyben járnak, míg a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok súlya évek óta enyhén meghaladja az 50 százalékot. Különösen a „kicsikre” jár rá a rúd: tavaly az élelmiszerüzletek száma ezerrel esett vissza, és a három nagy magyar beszerzési láncnál (CBA, Coop, Reál Hungária) is háromszázzal kevesebb bolt működik, mint egy évvel korábban.