Hatalmas sikerként jelentette be éppen egy héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a szegedi BYD autógyár mellett a kínai gyártó Budapestre hozza európai központját. Abban a tekintetben valóban sikerként lehet értékelni a bejelentést, hogy végre nem autóipari összeszerelő üzemet, hanem magas képzettségű munkaerőt, és így nagyobb hozzáadott értéket termelő beruházás érkezhet hamarosan az országba. Érdemes azonban megvizsgálni, vajon miért és hogyan döntöttek a magyarországi bázis mellett a kínaiak, pontosan mit fog csinálni a tervek szerint kétezer főt foglalkoztató központ, illetve hogy a beruházásnak milyen hatása lehet a magyar gazdaságra.
A beruházás ötödét a magyar állam fizeti
A döntés meghozatalakor minden bizonnyal komoly súllyal esett a latba, hogy Szegeden épül az agresszív terjeszkedési politikával dolgozó BYD magyarországi gyára. De hasonló ösztönző erő lehetett, hogy a százmilliárd forintos beruházásból 20 milliárd forintot adófizetői pénzből a magyar állam áll.
Vang Csuanfu, a cég vezérigazgatója szerint a budapesti központ legfontosabb funkciója az értékesítés, valamint az értékesítés után nyújtott szolgáltatások menedzselése lesz, vagyis egyfajta vevőszolgálati munkáról is szó van. De itt intézik majd az EU-ban értékesített autók európai engedélyeinek, tanúsítványainak beszerzését. Ezek a feladatok elsősorban papírmunkát jelentenek. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a járművek tesztelésére és az európai normákhoz, illetve igényekhez való igazítására is a budapesti központban kerül majd sor. Utóbbi már valódi fejlesztési munkát jelent, ahogy két tervezett kutatás-fejlesztési program szintén. Az egyik a mesterséges intelligencia felhasználásával a járművek öntanulási és önvezetési képességét célozza majd, a másik pedig a BYD autók hajtásláncának tökéletesítésével, a teljesítmény emelésével és az energiafelhasználás csökkentésével foglalkozik.
Egyre nagyobb az autóipari függés
Ezen tervek alapján el lehet mondani, hogy hosszú idő után most végre olyan autóipari beruházás érkezhet az országba, amely a mosolygörbe két szélén helyezkedik el, hiszen mind az értékesítés, mind a termékfejlesztés a nagy hozzáadott érték kategóriába tartozik. A magyar gazdaság szempontjából azonban az autóipari függés erősítése ismét csak növeli az ország kitettségét egyetlen iparágnak. Mégpedig olyan iparágnak, amely nagyon nem válságálló, amint azt a német autóiparhoz szorosan kötődő hazai autó- és akkumulátorgyártás mélyrepülése jelenleg is bizonyít.
Budapesten lesz a kínai BYD európai központja
„Ez összesen egy százmilliárd forintos beruházás, amelyhez a kormány húszmilliárd forintos támogatást tervez biztosítani” – közölte Szijjártó Péter.
Első pillantásra jól hangzik, hogy kétezer, magasan képzett munkatársnak ad majd munkát a BYD európai központja, az ördög azonban ebben az esetben is a részletekben rejlik. – A kínaiak üzletpolitikáját ismerve arra lehet számítani, hogy a vezető tervezők, illetve a magasabb beosztású munkatársak kínaiak lesznek, hiszen nagyon vigyáznak az innovációs, technikai tudásra, nehogy valamiképpen kiszivárogjanak titkaik. Vagyis arról van szó, hogy zömében azokat a kínai, illetve ázsiai szakembereket hozzák Budapestre, akik eddig is az európai központban dolgoztak. Egyébként sem valószínű, hogy ezerszám vannak az autófejlesztésben dolgozó magyar mérnökök, így jó eséllyel a kétezer munkahely döntő részét nem magyarok fogják betölteni – elemezte a beruházás várható részleteit Virovácz Péter.
Az ING vezető gazdasági elemzője arról is beszélt, hogy komplett autófejlesztés várhatóan nem zajlik majd nálunk, csak egyes részfolyamatokat bízzák a Magyarországon dolgozó szakemberekre, mérnökökre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hosszú évek alatt felhalmozódott szakmai tudásnak csak töredéke juthat birtokunkba. További problémaként jelentkezik nemcsak a mostani beruházás kapcsán, hanem általában is, hogy képzettség, tőke és üzletpolitikai hiányosságok miatt a magyar kisvállalkozások nem képesek teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket az ilyen fejlett vállalkozások támasztanak velük szemben. Vagyis hiába ígérik a kínaiak, hogy a lehető legnagyobb számban adnak majd munkát magyar beszállítóknak, ezt az ígéretet nem tudják betartani. Ennek oka, hogy a fejlesztés ugyan hazánkban történik, a BYD is Szegeden gyártja az autókat, mégsem tudjuk kiaknázni az így adódó lehetőségeket, mert a magyar kisvállalkozások nem tudnak megfelelni az igen szigorú kínai elvárásoknak, így még ha benne is vagyunk a fejlesztésekben mégsem nagyon tudjuk kihasználni az abból származó gyártási lehetőségeket sem.
Geopolitikai feszültségeket okoz a kínai elköteleződés
Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínaiak nem szoktak semmiféle technológiát átadni másoknak, ezért az sem várható, hogy nagy számban alkalmaznak majd magyar mérnököket, különösen nem fontos pozíciókban. Ezért nem várható, hogy olyasfajta együttműködés alakul ki a BYD-val, mint az Audi és a győri Széchenyi István Egyetem között megvalósult. Így túlzóak azok a remények, amelyeket a kormány a beruházáshoz fűz.
Szeged zöld tanácsnoka sem tudja pontosan, mennyi iparűzési adóra számíthat a város a BYD-től
Mihalik Edvin szerint jelenleg bőven elegendő vize van a városnak a gyár működtetéséhez.
Az akadémikus hozzáfűzte, azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyre erőteljesebb kínai gazdasági jelenlét a szövetségi rendszerben is gondokat okoz. Az európai – német, spanyol, francia, olasz – autógyártók például nem örülnek, hogy felgyorsul a kínai konkurencia térnyerése és európaizálása Magyarországon. Az Egyesült Államok geopolitikai, biztonságpolitikai érdekeit pedig sérti, ha Magyarországon több száz, esetleg ezer kínai mérnök dolgozik egy fontos ágazatban. Van esély arra, hogy ezt a magyar kormány szemére veti az amerikai adminisztráció. Annál is inkább, mert a Kína felé mutatkozó túlzott elköteleződés miatt már korábban is bírálták a magyar kormányt. – A nagy kínai projektekkel kapcsolatban egyébként is mindig van valami bizonytalanság az emberben. Gondoljunk csak a Fudan Egyetem tervezett budapesti megjelenésére, amiből semmi sem lett, vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére, amely mostanáig is jelentős késedelmet szenvedett. Nagy kérdés, mi lesz az ígért BYD-beruházással.
