Nem okozott nagy meglepetést, hogy februárban két hitelminősítő is felminősítette Magyarországot. A Standard & Poor’s és a Fitch Ratings bejelentése több okból is várható volt. Egyrészt, mert sokan már tavaly is számítottak arra, hogy megteszik ezt a lépést, másrészt mert a piac ezt már korábban megtette. Ez utóbbit igazolja, hogy sem a részvényárakban, sem a forint árfolyamában nem következett be drámai változás a hír hallatán.
A hitelminősítők magyarázata szerint az elmúlt öt évben jelentősen csökkent Magyarország külső adóssága, ami a folyó fizetési mérleg tartós többletének, a külföldi tőkebeáramlásnak, valamint az országba érkező uniós pénzeknek köszönhető. Szintén ebbe az irányba hatott, hogy egyre nagyobb mértékben csökkent az állam külső, illetve devizaadóssága. De az is komoly súllyal esett latba a bírálatnál, hogy viszonylag gyors a magyar gazdaság növekedése, ami szintén elősegíti a stabil gazdasági teljesítményt.
Ahhoz, hogy újabb osztályjavításra kerülhessen sor, fenn kell tartani a gazdasági növekedés jelenlegi ütemét, és tovább kell csökkenteni az ország eladósodottságát.
Míg a rendszer szét nem esik, avagy mennyire polgári a kormány karaktere? | Magyar Hang
Nem gazdasági racionalitási, hanem politikai, hatalommegtartási motívumok mozgatják a döntéshozókat.
Ugyanakkor az értékelésből az is kiderül, hogy nem felhőtlen a magyar gazdaság helyzete. A Fitch a növekedésre ható problémaként említi a munkaerőhiányt, ami felfelé nyomja a munkabéreket. Ugyancsak kockázati tényezőként említette a hitelminősítő az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat. Itt mindenekelőtt a közigazgatási bíróságok felállítását említik, amelyek kormánytól való függetlensége szerintük is kérdéses. A migrációs problémák megoldásának emelkedő költségei miatti forráscsökkenésre, illetve a magyar kormány Brüsszellel vívott szabadságharcának negatív következményeire utalva azt is problémaként azonosították az elemzés készítői, hogy a 2021-ben induló új uniós ciklusban csökkenhet a hazánknak járó támogatások összege.
A piac már beárazta
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a mostani felminősítéseknek sokkal kisebb a jelentősége, mint amikor 2016-ban a bóvliból a befektetésre ajánlott kategória aljára kerültünk. Jól látszik ez a piaci reakciókból, pontosabban annak hiányából, hiszen a piac már sokkal korábban beárazta a mostani döntéseket: sem a forint, sem a más eszközök nem reagáltak a hírre. Legfeljebb annyi lesz érezhető, hogy egy-két olyan nagyobb alap befektetőként megjelenhet hazánkban, amelyek csak bizonyos minősítési kategória fölött vásárolhatnak papírokat. Sokkal inkább figyel a piac Magyar Nemzeti Bank döntésére, azaz hogy mikor kezdi el a már korábban sejtetett szigorítást.
Lehet, hogy hiába szeretnénk bevezetni az eurót, nem is engednék nekünk | Magyar Hang
Róna Péter úgy tudja, az Európai Központi Banknak vannak fenntartásai.
Kérdésünkre az elemző azt mondta, a Visegrádi csoport (V4), illetve régió többi országának adósbesorolása még mindig számottevően jobb, mint hazánké. Ennek magyarázata, hogy a magyar GDP-arányos államadósság két-háromszorosa a többi országénak. Virovácz Péter arról is beszélt, hogy a közigazgatási bíróságokkal, illetve a Brüsszel-ellenes retorikával kapcsolatosan megfogalmazott aggodalmaknak közvetlen befolyása egészen addig nincs hazánk minősítésére, amíg annak hatása nem érezhető közvetlenül a gazdasági életben. Például amíg a hetes cikkely élesítése, illetve egyéb nézeteltérések miatt hátrább nem sorolják hazánkat a 2021-től járó uniós pénzek elosztásánál.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/9. számában jelent meg, 2019. március 1-jén.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/9. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
