2010 után ismét komoly gazdasági kihívások közepette kell kormányoznia Orbán Viktornak. Ráadásul több olyan külső körülménnyel kell az országnak szembenéznie, amire kevés, esetleg semmilyen ráhatása sincs. A választás előtt már Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte, hogy a növekedés lassulása és a válság kezelése érdekében szükség lesz a költségvetés kiigazítására.
A több ezer milliárd forintos nadrágszíj-meghúzás egyik elemeként bizonyos nagyberuházásoktól viszonylag könnyedén elállhat a kormány – mondta az mfor.hu-nak Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Főleg olyanok kerülhetnek szóba, amelyek nem érintik közvetlenül a lakosságot és túl nagy költségvetési átcsoportosítások árán lehetne csak fenntartani őket.
Kézenfekvőnek tűnik például, hogy Orbán-kormány például belátható időn belül ne akarja visszavásárolni a Budapest Airport Zrt-t. Hivatalosan ugyan ez nem állami beruházás lenne, de a hitel része igenis érintené a költségvetést. Korábban a kormány magáncégekkel együtt 1500 milliárd forintos ajánlatot tett a repülőteret üzemeltető cégre.
A dél-budai szuperkórház szintén nagy, mintegy 300 milliárd forintos tétel, ezt is elhalaszthatják.
Kérdéses még a budapesti körvasút hiányzó szakaszainak építése, ami szintén egy 300 milliárd forintos tételt jelent.
Tétel lehetne a két nagy kínai projekt (a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem), de ezek nem képviselnek elviselhetetlen mértékű terhet. Ezek kínai hitelből épülnek, és a hitelteher tíz évre elnyújtva jelentkezik.
A Paks II. beruházásnak óriási, legalább 3000 milliárd forintos lesz a számlája. Ez az Oroszországot érintő szankciók miatt tovább csúszik, az is elképzelhető, hogy később nyugati, például francia cégek bevonásával épülhet meg az új nukleáris blokk – véli Molnár László.
