A miniszterelnök 2008-ban nyilatkozott nagyon kritikusan a forintárfolyamról, a mostani történelmi mélypontról egyelőre még nem beszélt.
A kormányinfón az RTL Klub idézte Orbán Viktor 2008-as, a Hír TV-ben elhangzott szavait: „a gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Gulyás Gergelytől meg is kérdezték, most, hogy történelmi mélypontokon mozog az árfolyam, mi a helyzet.
A politikus szerint most más a helyzet, mint 2008-ban, amikor rengeteg embernek devizahitele volt.
Szerda délután öt után már 340 forintot adtak egy euróért. Ezzel egy újabb lélektani határt lépett át a magyar fizetőeszköz. A forint az idén már több veszített az értékéből február közepére, mint tavaly egész évben.
A miniszter kifejtette, a forintárfolyamtól nem független a magas infláció, de azt nem tudja elképzelni, hogy 4,7 százalék legyen az infláció. 3-3,5 százalékos infláció pedig nem tragikus a miniszter szerint, bár az nem derült ki, hogy ezeket a számokat mi alapján mondja. A politikus az egész évre vonatkozó inflációs várakozásokról beszélt.
Nagy Márton, az MNB alelnöke egyébként a portfoliónak kifejtette, hogy az üzemanyag és élelmiszerárak növekedése miatt nagyot emelkedett az infláció. Hangsúlyozta, januárban a jegybank 4,6 százalékos inflációt várt, ehelyett lett 4,7 százalék az infláció. Februárra a jegybank 4,2 százalékot vár, márciusra 3,7 száazlékra számít, vagyis arra, hogy az infláció visszatér a toleranciasávba.
Tovább gyengült a forint: 340 felett az euró jegyzése | Magyar HangMindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a toleranciasávba, és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján itt stabilizálódjon az infláció – jelentette ki Nagy Márton. Hangsúlyozta, a cél, hogy hogy 5-8 negyedév múlva 3 százalékon stabilizálódjon az infláció.
Az Index.hu közben arról cikkezett, hogy Brüsszelben is felfigyeltek a magyar inflációs adatokra. Románia után Magyarországon a második legnagyobb a pénzromlás százalékos értéke.
A tavalyi 3,4 százalék után erre az évre 3,3, jövőre pedig 3,1 százalékos inflációt várnak az elemzők, aminél csak minimálisan magasabbak a román adatok. Közben az EU-27-ek inflációs átlaga 1,4, az euróövezeté pedig 1,2 százalék volt 2019-ben. Az elemzés kitér a decemberi 4,1 százalékos magyar pénzromlásra, amelynek okaként a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárakat, valamint a forint értékcsökkenését jelölték meg.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint tavaly 4,9, idén 3,2, jövőre pedig 2,8 százalék lesz a GDP-növekedés – írta az Index. Összehasonlításként a régiós versenytársak közül a román adatok hasonlóan, de kisebb mértékben (3,9, 3,8, 3,5) csökkennek, Lengyelországban a tavalyi 4 százalékos növekedést idén és jövőre 3,3 százalékos bővülés követi, Szlovákiában pedig a tavalyi 2,3 és az idei 2,2 százalékos növekedés után jövőre 2,6 százalékos GDP-bővülés várható.
