Orbánék jóváhagyásával borulhat a hazai gázolaj-ellátás

Orbánék jóváhagyásával borulhat a hazai gázolaj-ellátás

A Mol Nagykőrösi úti üzemanyagtöltő-állomása Gyálon 2021. november 15-én, az árbefagyasztás után (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A legújabb – sorrendben a nyolcadik – Oroszországgal szemben kivetett EU-s szankciók ugyanúgy nem érintik Magyarország energiaellátását és ezzel együtt kőolaj-behozatalát, mint a korábbiak.

A mostani csomag egyik legfontosabb eleme a tengeren szállított orosz kőolajimport árának maximálása. Ettől a lépéstől az Európai Unió az orosz olajbevételek érdemi csökkentését reméli, miközben az intézkedésnek nem lesz árfelhajtó hatása.

Az intézkedés nem változtat azon a korábbi – a június 3-án elfogadott hatodik szankciós csomagban rögzített – döntésen, amely alapján az EU év december 5-ig teljesen leállítja a tengeri orosz kőolajimportot. Az olajembargó alól kivételt képez a csővezetéken keresztül az Európai Unióba (alapvetően Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba) szállított orosz kőolaj. Komolyabb kihívást jelenthet ugyanakkor, hogy az orosz kőolajból előállított termékek – például benzin, gázolaj, kenőanyagok – uniós piacok közötti kereskedelmére február 5. után nem lesz lehetőség. Az intézkedést egyébként a magyar kormány is megszavazta.

Ha nem sikerül a kőolajat és a kőolaj-termékeket érintő szankciók alól mentességet kapnia Magyarországnak és Szlovákiának, úgy a gázolaj piacán ellátási zavarokra kell felkészülni – fejtette ki lapunk megkeresésére Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A korábban hozott uniós szankciók értelmében december 5-től tilos lesz orosz eredetű nyers kőolajjal kereskedni az unió belső piacán, míg a finomított termékekre 2023 februárjától vonatkozik a tilalom. A benzinre és dízelre vonatkozó, 480 forinton rögzített ársapka bevezetése óta a hazai piacon a Mol maradt az egyetlen nagykereskedő, amely a Slovnaft tulajdonosaként rendelkezik a szlovák olajipari társaság pozsonyi finomítójával is. A dízel tekintetében a szlovákiai mellett a magyar – és csehországi, valamint kisebb részt a lengyel és osztrák – piaci igényeket is erre a finomítóra alapozva látják el. Ám ha februárban életbe lép a belső kereskedelmi tilalom, minderre nem lesz lehetőség. – Jelenleg a Slovnafttól származó dízelimport fedezi a hazai gázolajfogyasztás 20-30 százalékát, míg a százhalombattai finomító nagyobb termelésre nem képes. A pozsonyi és hazai finomító egyaránt az orosz Ural-mix, vagyis az Szibériából és más kitermelésekből származó kőolaj-keverék feldolgozására optimalizált, az északi-tengeri Brent kőolaj finomítására így jelenleg nem alkalmas. A Brent ráadásul lényegesen drágább, mint az orosz nyersanyag – fogalmazott az elemző. (A Brent jegyzése hordónként 94 dollár, míg az Uralé 76,5 dollár körül alakul.)

Pletser Tamás kifejtette: ha a szankciók februárban valóban életbe lépnek, a már most is csak a lakossági fogyasztókra érvényes ársapka nehezen lesz fenntartható, mivel a gázolajat importálnunk kell nyugati, illetve déli országokból.

De súlyos gondokkal nézhet szembe Csehország és Szlovákia is, a két ország kőolaj-infrastruktúrája ugyanis történelmi okok miatt közös. A cseheknél értékesített finomított termékek jelentős hányada a Slovnaft pozsonyi finomítójából származik, saját finomítói kapacitásuk csekély és ennek is csak kisebb része alkalmas az Északi-tengerről származó nyersolaj feldolgozására. A Slovnaft pedig azért jár rosszul a szankciókkal, mert elveszíti piacai jelentős részét.

Az Erste Market elemzője szerint a komoly ellátási nehézségek elkerülésére a Mol erőteljes lobbizásba kezdett és a magyar, a szlovák és a lengyel kormányzat is közös erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a három ország között fennmaradhasson az orosz kőolaj-származékok kereskedelme.

Pletser Tamás kitért a Barátság kőolajvezeték északi ágán történt üzemzavar lehetséges piaci hatásaira is. Mint kifejtette, egyelőre keveset tudni arról, hogy mekkora a baj, illetve meddig kell felfüggeszteni a szállítmányozást. Ezen a csatornán eddig két német és egy lengyel finomító kapott nyersanyagot, ám mindkét ország arra törekszik, hogy teljesen leváljon az orosz nyersanyagról. Ezen a téren – tette hozzá – Németország függősége kisebb, Lengyelország egyes szerződései azonban 2025-ig szólnak, de más forrásokból szintén jutnak nyersanyaghoz már most is.