Hatalmas költekezésbe fogott a tavalyi év végén a kormány. Csak decemberben 2250 milliárd forinttal emelkedtek a központi költségvetés kiadásai. Varga Mihály pénzügyminiszter már augusztusban – amikor még 3600 milliárd forintos év végi hiánnyal számoltak hivatalosan – jelezte, hogy az uniós módszertan szerint számolt hiány a bruttó hazai termék (GDP) 7-9 százalékára emelkedhet az év végére. Azzal, hogy a Pénzügyminisztérium hétfői bejelentése szerint 5548,6 milliárd volt év végén a deficit, ez be is következett, hiszen ezzel annak GDP-hez viszonyított aránya elérheti a 9 százalékot.
Jól mutatja az év végi pénzszórás mértékét, hogy amíg novemberben még alig 3200 milliárd forint körül állt a hiány mértéke, december végére elérte az említett 5548,6 milliárd forintot.
A Portfolió elemzése rámutat, a kormány elsősorban a koronavírus-járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból költekezett, az innen elköltött összeg meghaladta a 4000 milliárd forintot.
A minisztérium közlése szerint az év során a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi kiadások összege elérte a 614,7 milliárd forintot (amelyből 300 milliárdot tett ki a 16000 lélegeztető gép ára, amelynek tizedét sem használták – a szerk.), 44,5 milliárd forint ment el a kórházak adósságrendezésére, ezen túlmenően 1200 milliárd forintot fordítottak gazdaságvédelmi, oktatási-nevelési és egészségügyi célokra, kulturális tevékenységre.
Érdemes megnézni, hogy csak a december 24-én bejelentett 860 milliárdos csomagból milyen nehezen magyarázható célokra költött a kormány a járványra hivatkozva. A magyar nemzeti azonosságtudat megerősítéséért felelős Bethlen Gábor Alap 59 milliárd forintot kapott, egyedi sportberuházásokra 43 milliárd forint folyt el. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez 244 milliárd forint került „tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok tőkeemelésére, pótbefizetésére és beruházásokra”, a külképviseletek támogatására 49 milliárd jutott. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó szakkollégiumot működtető Tihanyi Alapítvány pedig 94,5 milliárd forinthoz jutott, amiről Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese az RTL Klubnak nyilatkozva azt mondta, hogy mivel a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd.
– A kormány azért hagyta elfutni az eredetileg 367 milliárd forintra tervezett hiányt, mert rájött, hogy a koronavírus-válság miatt a három százalékos költségvetési hiány teljesítése alól felmentést adott az unió, ezért lehetőség nyílik a baráti cégek kistafírozására, illetve a számukra fontos célokra költeni – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mellár Tamás közgazdász, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. – Az irdatlan nagy decemberi költekezésnek semmi köze nem volt a tényleges válságkezeléshez. Egyszerűen a jelenlegi politikai rendszer túlélésének biztosítására használták fel a 2250 milliárd forintot. A pótlásra pedig nem lesz gond, mert az uniós vétóvita után megnyíltak a közös helyreállítási alap pénzei hazánk számára is.
Kérdésünkre elmondta, miután az unió minden országában elfutott a költségvetési hiány, a befektetők nem fognak elfordulni az országtól. Sokkal nagyobb gond azonban az, hogy hatalmas összeget költöttünk el a nemzetgazdaság számára haszontalanul.
Nem olyan területekre fordítottuk a pénzt, amelyek innovációt, technológiai fejlődést hoznak majd, így továbbra is marad az ország az összeszerelő üzem szintjén, illetve az extenzív fejlődési pályán. Pedig a válság által szétzilált termelési láncok újraszerveződésekor akár hazánk is bekerülhetett volna a magasabb hozzáadott értéket termelő országok sorába, amely tartós és gyors növekedést biztosított volna hosszú távon is.
Mellár Tamás arról is beszélt, hogy néhány százmilliárd forintból, tehát az elköltött összeg töredékéből német vagy brit példára akár 80 százalékos bértámogatást lehetett volna adni hosszabb időn keresztül a bajba jutott kisvállalkozásoknak a munkaerő megtartására. Ez azonban nem állt a kormány érdekében, mert így a várhatóan nagy számban tönkre menő turisztikai és vendéglátó vállalkozásokat felvásárolhatják a barati cégek, amelyek viszont célzott támogatásokat kaptak.
Az emberek és önkormányzatok támogatása pedig azért nem állt érdekében a kormánynak, mert így az önkormányzatok még a korábbinál is jobban függenek a központi hatalomtól, a bajba került emberek pedig még jobban manipulálhatók a választáskor a Fidesz melletti szavazásra.
