A világgazdasági folyamatok láttán nem meglepő, hogy Magyarországon áprilisban nagy ütemben tovább emelkedett az infláció. A folyamatnak nincs vége sőt, nem zárható ki, hogy a következő hónapokban két számjegyű lesz a pénzromlás üteme – véli Pogátsa Zoltán közgazdász, aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett inflációs adataival kapcsolatban nyilatkozott a Magyar Hangnak.
A KSH gyorsjelentése szerint áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az éves maginfláció 10,3 százalékosra emelkedett a márciusi 9,1 százalékról.
Pogátsa Zoltán a hazai inflációt gerjesztő világgazdasági hatások között kiemelte az energia- és az élelmiszerárak emelkedését, a chiphiányt, a szállítmányozási problémákat, valamint azt, hogy a koronavírus miatt lezárták Sanghajt. – Négy-öt területen tartósan szűkül a kínálati keresztmetszet, a kormány pedig egyelőre nem csökkenti a kiadásokat, amellyel mérsékelni lehetne a pénzromlás ütemét, ilyen környezetben pedig borítékolható, hogy továbbra is magas lesz az infláció – fejtette ki a közgazdász.
Azon kérdésünkre, hogy milyen eszközei lennének a kormánynak arra, hogy mérséklődjön a pénzromlás üteme, Pogátsa Zoltán elmondta: célszerű lenne visszafogni azokat a kiadásokat, amelyek presztízsberuházásokra mennek, és a gazdaság fenntartható növekedéséhez, valamint a közszolgáltatások – egészségügy, oktatás, közlekedés – fenntartására kellene koncentrálni.
A közgazdász szerint a hatósági árak alkalmazása az üzemanyagok, egyes élelmiszerek és a lakossági energia tekintetében valamelyest javítanak az inflációs számokon, de ez az eszköz hosszú távon vagy nem fenntartható, vagy jelentősen növeli a költségvetés egyébként is magas hiányát.
Ezt látszik alátámasztani egyébként a jegybank elemzése is: eszerint áprilisban az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. A nyersanyag- és energiaárak emelkedése a termékek széles körében érvényesült, emiatt az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított fogyasztói kosár havi áremelkedése 2,0 százalékos volt, ami négyszerese az elmúlt éveket jellemző áprilisi értéknek.
Az élelmiszerek inflációja 16,8 százalékkal emelkedett, a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt nőtt. Márciushoz képest az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal nőtt, ami az elmúlt évek áprilisaival összehasonlítva három-négyszeres emelkedést jelent. Az iparcikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, így az éves inflációja 9,4 százalékra emelkedett. A globális félvezetőhiány és a nyersanyagárak emelkedése is a fogyasztói árak emelkedésének irányába hatott.
Ami a büdzsét illeti, a költségvetési adatok alapján – ahogy arról a Portfólió.hu beszámolt – az idei pénzforgalmi hiányterv 83 százaléka teljesült az első négy hónapban. Ekkora deficit a gazdasági lap szerint még soha korábban nem fordult elő, a hiány 2635,6 milliárd forintra rúgott.
Elherdált évtized
Az elvesztegetett lehetőségek évtizedekeként vonul be a magyar gazdaságtörténetbe az egymást követő Orbán-kormányok időszaka, noha 46,5 milliárd euró összegű, vagyis hatalmas méretű támogatás érkezett az országba az EU-tól!
– Az Orbán-kormányokra sokáig jellemző volt a szigorú költségvetési politika és természetesnek tekinthető az is, hogy egy olyan világválság idején, mint amit a koronavírus okozott, megugrik a hiány. 2020-ban indokolt és helyes volt a költségvetés terheit növelve pumpálni a pénzt a gazdaságba , de 2021-ben már növekedő pályára állt a világgazdaság és benne a magyar gazdaság is és ez folytatódik idén is, tehát a deficitet növelő gazdálkodást már semmi nem indokolja, az ellenkezője azonban szükséges lenne. Ezért át kellene tekinteni a teljes költségvetést és kivenni belőle azokat sorokat, amelyek csak a kiadást növelik, de nem járulnak hozzá sem a közszolgáltatások fenntartásához, sem pedig a fenntartható gazdasági növekedéshez – fogalmazott Pogátsa Zoltán, megjegyezve: nem lát visszafordíthatatlan folyamatokat, de az új kormánynak előbb vagy utóbb lépnie kell.
A közgazdász szerint ebből inkább „utóbb” lesz, idén pedig marad a rendkívül magas költségvetési hiány. – A jóléti intézkedésekhez, így a jelentős költségvetési terhet jelentő rezsicsökkentéshez, vagy a 13. havi nyugdíjhoz valószínűleg később sem fognak nyúlni, de a különböző adóvisszatérítések és adókedvezmények rendszerét megbolygathatják, ám ez is inkább a következő évtől, 2023-tól valószínű. Ez ráadásul viszonylag csekély politikai kockázat vállalásával lebonyolítható, hiszen az adó-visszatérítéseket is ideiglenes jelleggel vezették be – fejtette ki.
Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza a Portfóliónak korábban arról beszélt, hogy legkorábban júniusban dönthet bármilyen kiigazító intézkedésről az újonnan felálló kormány. Azzal számol, hogyha a kormány tartani akarja az idei 4,9 százalékos hiánycélt, akkor mintegy ezermilliárdos kiigazítást kell végrehajtania. Egy hónappal ezelőtt még feleekkora kiigazítási igényt számolt.
