A nyugdíjasok jelentik ugyan a Fidesz–KDNP szavazóinak legnagyobb csoportját és leghűségesebb szavazóit, a kormány mégsem veszi őket komolyan. Már, ha a tényeket nézzük. A kommunikáció persze egészen más. 2012-ben a kormány törvénybe iktatta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Azóta a Fidesz képviselői folyamatosan arról beszélnek, az inflációkövető emeléssel elérik ezt. Arról szó sem esik, hogy a törvénymódosítással remény sincs arra, hogy visszavezessék az 1997-2009 között alkalmazott vegyes indexálást, amelyben 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a bérek emelkedése határozta meg a nyugdíjak emelkedését. Sőt, még arra sincs remény, hogy a 2009-ben módosított, és a gazdasági növekedéshez igazított – nyugdíjasok számára valamivel kedvezőtlenebb – vegyes indexálást ismét bevezessék. Vagyis a 2012-es döntéssel a kormány törvényben zárta ki, hogy a nyugdíjasok a béremelkedésen keresztül részesüljenek a gazdasági növekedés eredményéből.
Azért fontos erről beszélni, mert 2012 után, de különösen az elmúlt évtized második felében jelentősen nagyobb volt a bérek emelkedése, mint az infláció, így vegyes indexálás esetén a nyugdíjak növekedése is jelentősen magasabb lehetett volna. A Bankmonitor becslése szerint 2024-ben 231 ezer forint helyett hozzávetőlegesen 252 ezer forint lehetett volna az átlagnyugdíj, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3 százalékkal több lehetne a juttatása.
Katás nyugdíj: éhenhaláshoz is kevés
A kormány évek óta nem emeli a nyugdíjalapot, így egyre kevesebbre elég a katázók járadéka
A kormány annak ellenére nem vezeti vissza a vegyes indexálást, hogy a nyugdíjas szervezetek többször kérték azt, illetve folyamatosan jelzik, hogy az inflációkövető rendszerben az időskorúak jövedelme évről évre jobban leszakad az aktívak keresetétől, és ezzel folyamatossá vált az elszegényedés. Nem véletlen, hogy amíg 2010-es évek végén 75 ezer nyugdíjas dolgozott, addig ma számuk 125 ezerre tehető.
A közelmúlt történései is azt mutatják, a kormány nem veszi komolyan a nyugdíjasok jelzését. A kormány a költségvetési törvényben – már nem először – alultervezi a pénzromlás mértékét. Idén 3,2 százalékos inflációval számolt, így a nyugdíjemelés mértéke is ekkora lett. Nagyon gyorsan kiderült azonban, hogy az Orbán Viktor által beígért repülőrajt elmarad, és elemzői várakozások szerint alig lesz növekedés 2025-ben, az infláció viszont jelentősen magasabb lesz, mint a törvényben rögzített 3,2 százalék. A kormány várakozása szerint az év egészében a pénzromlás mértéke eléri majd a 4,5 százalékot. A két szám közötti különbséget, azaz 1,3 százaléknyi emelést késő ősszel meg kell kapniuk az időskorúaknak.
Miután a nyugdíjas vásárlói kosárban nagyobb súllyal szerepelnek a gyorsan dráguló élelmiszerek, mint az aktív korúakéban, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) május elején levelet írt Orbán Viktornak, hogy – miután a kormány többször is kommunikálta, hogy rendelkezésre áll a pótlólagos nyugdíjemeléshez szükséges 91 milliárd forint –, ne várjanak a törvény szerint kötelező novemberi emelésig, még a nyár előtt fizessék ki az időseknek járó összeget. Vagyis, hogy a nyugdíjasoknak ne kelljen egész évben hitelezniük az emelés összegét a kormánynak. A levélre mostanáig nem érkezett válasz. (A jogszabály szerint az év első nyolc hónapjának inflációs adatai alapján a gazdasági kabinet megbecsüli az éves infláció mértékét, és ha az nagyobb, mint a januárban kapott nyugdíjemelés mértéke, akkor novemberben fizetik a különbözetet. – a szerk.)
Érdemes megnézni, hogy az idei évben a késedelmes nyugdíjkiegészítés miatt a medián nyugdíjat kapó időskorú mekkora összeget „hitelez” a költségvetésnek. A medián nyugdíj 213 ezer forintos értékét és a várható éves inflációt figyelembe véve a következőre jutunk. (A mediánnyugdíj a középső érték, amelynél ugyanannyian kapnak nagyobb összeget, mint amennyien kisebbet. – a szerk.) Az év elején kapott 3,2 és a várt 4,5 százalékos infláció után járó különbözet 1,3 százalék, így a medián nyugdíjasnak járó havi kiegészítés 213 000×0,013=2769 forint. Miután ezt a január és október közötti 10 hónapra és a 13. havi nyugdíjra is ki kell fizetni novemberben, a teljes összeg 2769×11=30 459 forint. A 2769 forint beépül a nyugdíjba, ezért az év utolsó két hónapjában már az ezzel megemelt összeget kapják majd az időskorúak. Így a mediánnyugdíjas 2025-ben összesen 30 459 forintot hitelez a kormánynak a késedelmes emelés miatt, és egyetlen fillér kamatot sem kap a kölcsön fejében.
Ősszel érkezik a nyugdíjasok élelmiszerutalványa
Áfavisszatérítés helyett.
Nem tudni miért – talán az erősen hiányos költségvetés miatt –, de még a nyugdíjasoknak tett korábbi ígéretét sem teljesíti a kormány. Orbán Viktor évértékelőjén beszélt arról, hogy a nyugdjasok az év második felében tejtermék-, zöldség- és gyümölcsvásárlásaik után havi maximum 15 ezer forintos áfavisszatérítést kapnak a kormánytól. Az elképzelések szerint a nyugdíjas kártyát kapott volna, amelyet a pénztárnál leolvasva regisztrálták volna a vásárlást, és az így összegyűlt összeget minden hónapban a nyugdíjjal együtt kapta volna meg a nyugdíjas. Ebből azonban nem lett semmi. Helyette október 1-jétől harmincezer forint értékű papíralapú élelmiszerutalványt kap minden nyugdíjas, amelyet hideg élelmiszerre költhet az év végéig. Ez az összeg lényegesen alacsonyabb, mint amihez az eredeti elképzelés megvalósulása esetén juthattak volna a nyugdíjasok. Az is érdekes, hogy vajon miért nem a havi nyugdíjhoz csapták hozzá az összeget. Ez esetben ugyanis az amúgy is magas hiánnyal küszködő költségvetés megspórolhatta volna az előállítás és terjesztés költségeit. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a jogosult ebben az esetben bármire költhette volna, nem csupán hideg élelmiszerre. Nem tudni, vajon ez motiválta-e a kormányt, amikor az egyszerűbb és olcsóbb megoldás helyett a bonyolultabbat és a drágábbat választotta.
