Gondolták volna, hogy tavaly márciusban, az első lezárások idején az emberek nemcsak toalettpapírból és kenyérlisztből spájzoltak be, hanem állateledelből is? Az ezzel foglalkozó iparág a koronavírusjárvány egyik haszonélvezője lett: sokkal gyorsabban nőtt, mint a többi szegmens. Jelenleg itthon évente nagyjából 120 milliárd forintot költünk a házi kedvencek táplálására.
Macskás nemzet vagyunk, szakértői becslések szerint ugyanis 2,3 millió macska él a háztartásokban, szemben a kétmillió kutyával. Mindezt egy gyárépület tárgyalójában hallottam – a Nestlé meghívására néhány kollégával egyetemben elutaztunk Bükre, ott működik Európa egyik legnagyobb állateledelgyára. A Purina hamarosan még nagyobb lesz: egy ötvenmilliárdos fejlesztés hatására jövő tavasszal már naponta 70 kamionnyi késztermék indulhat majd útnak a világ több mint ötven országába. Szó szerint kutya- és macskaeledel-nagyhatalom vagyunk, köszönhetően a gyárban jelenleg dolgozó csaknem ezer embernek (tavaszra még nő a létszám százhatvannal) és ötven ipari robotnak. (Ha az új részleget is átadják, évente több mint 1,7 milliárd adag nedves tápot tudnak elkészíteni.) A termelésének 85 százalékát külpiacokon értékesítő büki gyár több mint 450 milliárd forint értékben exportált állateledelt 2011 óta.
Laikus számára is érdekes egy ilyen gyárlátogatás. Már az utazás szervezésekor elkérték a cipőméretem – vadonatúj munkavédelmi papucsot kapunk, hogy ne hurcoljunk be a gyártósorra semmilyen vírust vagy baktériumot. Alaposan be kell öltözni, nem viselhetünk sem rövid ujjú pólót, sem rövidnadrágot: köpeny, láthatósági mellény, hajháló (a szakállasoknak szakállháló), munkavédelmi szemüveg, sisak, a külön részlegekre eltérő színű kesztyűk. És alapos kézmosás minden egységbe való be- és kilépéskor. Ez a gyár a Nestlé azon ritka egysége a világon, ahol száraz és nedves állateledel is készül, egymástól elkülönített épületekben. Vannak olyan részlegek, ahol alig látni embert, a munkát a nap 24 órájában fáradhatatlanul dolgozó ipari robotok végzik el.
A büki gyárat 1998-ban vette meg a Nestlé, azóta befektettek csaknem százmilliárd forintot (a tavaly ősszel elkezdett fejlesztés a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar legnagyobb beruházása az elmúlt évtizedben), és hamarosan ott fognak tartani, hogy naponta 5 millió termék hagyhatja el a gyárkaput.
Az alapanyagok 50 százalékát jelenleg hazai beszállítóktól veszik (évente csaknem 6 milliárd forint értékben), és a minőségre jellemző, hogy amikor megkóstoltam a tálkákba kitett különféle liszteket, a mellettem álló állatorvos megnyugtatott, nem kell aggódnom, mert akár emberi fogyasztásra is alkalmasak. Az üzemben nincs kellemetlen szag sem – a húsok is mélyfagyasztva érkeznek a gyártósorokhoz.
Külön tudomány az új termékek kifejlesztése: a Nestlé franciaországi kutatóközpontjában okosnyakörvet viselő macskák döntik el, hogy mi lesz a menü a következő években. A kütyü pontosan méri, hogy a gazdája mikor, miből és mennyit fogyasztott, és az így összegyűjtött információk alapján fejlesztik ki az új ízeket. A kutyák kevésbé válogatósak.
Beszéljünk egy kicsit a hazai szokásokról – a felmérések szerint a magyar az egyik legállatszeretőbb nemzet Európában, a háztartások harmadában van legalább egy házi kedvenc. Ugyankkor a hazai kutyák és macskák „kalorifikus lefedettsége” csak 40 százalékos – ez a furcsa szakkifejezés azt méri, hogy az állomány hány százalékának táplálására elég a boltokban megvásárolt eledelmennyiség. Magyarán a házi kedvencek többsége még mindig háztartási maradékon él, vagy magának kell levadásznia a napi betevőt – erről például a falvakban élő macskák kemény történeteket tudnának mesélni. A hazai piacban tehát bőven van tartalék – Nyugat-Európában ez a mutató a macskák esetében például 90 százalék. A világon egyébként szinte mindenhol az a jellemző, hogy a gazdik többet költenek a macskáikra, mint a kutyákra.
A koronavírus-járvány és a otthonról végzett munka hatása is, hogy megnőtt a háztartásokban a házi kedvencek aránya – különösen a kijárási korlátozások idején volt népszerű a menhelyről hazavitt kutya, amivel ki lehetett menni az utcára sétálni.
Ha már a gazdiknál tartunk: mivel a háziállatoknak mindegy, eddig főként miattuk voltak színesek az állateledelek. A cég büszke arra, hogy kizárólag természetes színezékeket használ, és kutatják azt is (ez az igény is a vegetáriánus-vegán gazdák felől jelentkezett), hogyan lehetne alternatív fehérjeforrássokkal pótolni a kisállatok húsigényét. A társadalomban tapasztalható trendek ugyanis rövid időn belül megjelennek a házi kedvenceknél is, bár utóbbiak nem biztos, hogy mindig örülnek a változásnak. Ilyen fontos trend a környezetvédelem is – a Purina azt vállalja, hogy 2025-re az összes csomagolóanyaga újrahasznosítható lesz.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/40. számában jelent meg, október 1-jén.
