Az MNB csak az első félévben 200 milliárd forintos veszteséget termelt, ami az év végéig várhatóan tovább nő. A hiányt az államnak kell pótolnia. Róna Péter közgazdász szerint ha nem jön be a jogszabályokkal való zsonglőrködés – amire igen nagy az esély –, akkor egy összegben, haladék nélkül. Ami megszorítások nélkül aligha fog menni.
A maastrichti kritériumok 2023-tól ismét érvényesek lesznek az Európai Unió országaiban, miután annak koronavírus-járvány miatti hároméves felfüggesztése véget ér. A szabályrendszer egyebek között rögzíti, hogy a tagállamoknak nem lehet nagyobb a költségvetési hiányuk a GDP három százalékánál. A parlament által nyáron elfogadott büdzsében ugyanakkor eleve 3,5 százalékos hiány szerepel, de ezen a nem túl rózsás előirányzaton is ronthat az a több száz milliárd forintra becsülhető tétel, amely a Magyar Nemzeti Banknál keletkezett veszteség lesz, és amelyet az államnak kell kipótolnia.
Elemzői várakozások szerint az Európai Bizottság (EB) jövőre még kevésbé lesz szigorú az elszálló energiaárak és az infláció miatt – több tagország hiánycélja is meghaladja a maastrichti kritériumot –, ám a nemzeti bank veszteségének kötelező rendezése már olyannyira növelné a deficitet, amely felett már nem hunynának szemet Brüsszelben. Ezért most a magyar kormány igyekszik „kimozogni”, hogy a túlzottdeficit-eljárás lehetősége egyáltalán felmerüljön.
A „megoldást” a jegybanktörvény módosítása tartalmazza, amelyet nemrég terjesztett elő a Pénzügyminisztérium. A Bank360.hu által kiszúrt tervezet Matolcsy György MNB-elnök fizetésemelésén és az adósságfék-szabályokon kívül tartalmazza azt is, hogy az állam kevésbé szigorú feltételek között lenne köteles rendezni a jegybanki mínuszt. Az eddigiek szerint – összhangban az uniós jogszabályokkal és az Európai Központi Bank (EKB) elvárásaival – a jegybanknál keletkezett éves veszteséget annak megállapítása után nyolc napon belül kell kiegyenlítenie az államnak. Ezt a szabályt most úgy enyhítené saját maga számára a kormány, hogy amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak. (Ha idő közben az a szerencsés helyzet állna elő, hogy a jegybank veszteség helyett nyereséget termelne, a még fennálló összes térítési kötelezettsége megszűnik a költségvetésnek. Ha tehát a jegybank nyereséges évekkel ledolgozza a mínuszát, akkor a kormánynak már nem kell fizetni.)
Arról, hogy miért van égetően nagy szükség erre az intézkedésre, a számok árulkodnak. A jegybank jelentése alapján a Portfólió.hu készített elemzést, amelyben kiemelik, 2021-ben 57 milliárdos volt a veszteség, ami az azt megelőző tíz év egyik legrosszabb eredménye, ám az idei év első fél évében ezt is sikerült sokszorosan túlszárnyalni, az MNB eredménye ugyanis több mint 200 milliárd forintos mínuszt mutatott. A komoly veszteség automatikusan következik az utóbbi évek intenzív kamatemeléséből és mérlegbővítéséből, a magasabb kamat egyértelműen romló eredményt jelent a jegybank szempontjából. (Csak a kamateredményen majdnem 300 milliárd forintos vesztesége volt a jegybanknak, ezt valamelyest ellensúlyozta a forintátváltásból származó nyereség.)
Nagy kérdés most az, hogy az Európai Központi Bank szemet huny-e a kormány próbálkozása felett. Róna Péter közgazdász, az Oxfordi egyetem tanára a Magyar Hangnak arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKB két fő feladata az eurózóna, valamint az EU országai monetáris egyensúlyának megőrzése, amibe valószínűleg nem fér bele, hogy Magyarországgal kivételezzen, miközben a nyolcnapos szabály mindenki másra érvényes.
– Ha az EKB álláspontja eltér a kormányétól és ennek uniós szinten érvényt szerez, akkor a magyar kormánynak nincs más választása, mint nyolc napon belül rendezni az MNB veszteségét. Bár egyelőre csak a féléves adatok ismertek, az idei év második felében tovább romlott a jegybank helyzete, így a 2022-es egész éves veszteség akár a 7-800 milliárd forintot is elérheti. Ennek gyakorlatilag azonnali rendezése ugyanakkor a 2023-as büdzsén ütne még komolyabb lyukat, az eleve a maastrichti kritérium feletti 3,5 százalékos GDP-arányos hiány jelentősen, 4,5 százalék közelébe ugrana – fejtette ki Róna Péter. Szerinte ez már olyan jelentős eltérés, amelyet valószínűleg az Európai Bizottság sem tolerálna, és azonnal a túlzottdeficit eljárás előszobájában találnánk magunkat. A közgazdász szerint ha ez bekövetkezik, szinte mindegy is, hogy maga a bizottsági eljárás egyáltalán elindul-e vagy sem, mivel innentől fogva arról szól a történet, hogy Magyarország elkerülje azt. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a kormány költségvetési szigorításokat, magyarul megszorításokat vezet be.
A közgazdász beszélt arról is, hogy hazánk az orosz energiának – és úgy általában a fosszilis energiának – való kitettség miatt rendkívül nehéz helyzetben van. Mint rámutatott, Magyarország gazdaságpolitikája a rendszerváltás óta nélkülözi az energiaellátásunkkal kapcsolatos kockázatokkal való szembenézést, amiért kivétel nélkül az összes kormányt felelősség terhel.
– Az Antall-kormány óta minden kormánynál az a szemlélet, hogy bármilyen befektetőt szívesen látunk, az adókedvezmények mellett garantáljuk a szakképzett és olcsó munkaerőt. Ennek megfelelően a leginkább energiaigényes ágazatok vertek gyökeret, és mindeközben az Oroszországgal való jó viszonyra alapoztuk szinte a teljes energiaellátásunkat. Az eddig rendelkezésre álló időt pedig, szemben minden más európai országgal nem arra áldoztuk, hogy csökkentsük energiaigényünket és diverzifikáljuk a forrásokat. Nyugat-Európa az orosz-ukrán háború kitörése óta többnyire megoldotta energiaigényét az oroszok nélkül is, ám Magyarország függése nem csökkenthető egyik pillanatról a másikra, aminek most súlyos és tartós következményei vannak – fogalmazott Róna Péter, megjegyezve: az elmúlt harminc év gazdaságfejlesztési felfogásának köszönhetően Magyarország Bulgáriával és Romániával együtt az Európai Unió leginkább energiaintenzív gazdaságai. Egységnyi GDP előállításához ma Ausztriában 40 százalékkal kevesebb energiát használnak, mint nálunk.
