Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa kedden. A lépés előzetesen várható volt, a jegybank már júniusban határozott kamatemelési ciklust ígért az inflációs veszélyek miatt.
Az alapkamat mellett a kamatfolyosó két szélét is hasonló ütemben emelte meg a Tanács: az egynapos hitel kamata 2,45 százalékra, az egynapos betété pedig 0,55 százalékra emelkedik.
A döntés indoklása tartalmazta az igazán nagy meglepetést, a Monetáris Tanács ugyanis a keddi naptól fokozatosan elkezdi kivezetni az állampapír-vásárlási programját. Első lépésben a mostani héttől heti 60-ról 50 milliárd forintra csökkenti a vásárlásait, igaz, ettől „rugalmasan eltérhet”. A jövőben a Monetáris Tanács negyedévente dönt majd a az eszközvásárlási program kivezetésének további menetrendjéről, a piaci folyamatokhoz folyamatosan adaptálódva.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követően elmondta, hogy október-novemberben jöhet még egy ugrás az inflációban akár 5 százalék fölé is, ezt követően 2022 első negyedévében a toleranciasávba is visszatérhet 4 százalék alá. Az MNB várakozása szerint 2022 közepére stabilizálódhat 3 százalék körül az inflációs ráta.
Az MNB vezetése még júniusban jelentette be, hogy 10 év után kamatemelési ciklusba kezd, mert csak így lehet megfékezni az inflációt. Az első, júniusi emelés után Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, hogy addig fogják emelni a kamatot, amíg az infláció vissza nem tér a jegybanki célnak számító 3 százalék körüli tartományba. Miután a Központi Statisztikai Hivatal szerint júliusban még mindig 4,6 százalékos volt az infláció, az elemzőket nem érte váratlanul, hogy a Monetáris Tanács augusztus 24-én ismét az emelés mellett döntött.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelés várható, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat és véget érhet a kamatemelési ciklus. Mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra – tette hozzá.
A Takarékbank szakértője szerint az állampapír-vásárlási program kedden bejelentett fokozatos kivezetésének hatására kissé emelkedhetnek az állampapír-hozamok, azonban a hosszú hozamok trendjét alapvetően továbbra is a nemzetközi környezet határozhatja meg.
Kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megszerezni az uniós forrásokat, mivel a kormány biztosítja az uniós pályázatok megelőlegezését, ami azonban az uniós források hiányában magasabb államadóssághoz és így állampapír-kibocsátáshoz vezethet, ami növelheti a hozamokat – tette hozzá.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a legfontosabb üzenet változatlan: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Idén 4,1 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, jövőre 3,3 százalékra eshet vissza – vetítette előre az elemző.
Szerinte az üzemanyagokon és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, mely az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma átírhatja, de már nem várhatók a korábbiakhoz hasonló szigorú korlátozások – tette hozzá a viszonylag magas átoltottsági arányra hivatkozva.
Ami a forintárfolyamot illeti, a kamatkondíciók bejelentése előtt szinte egész nap 349 forintba került egy euró, ami fokozatos erősödést jelentett az egy hónappal ezelőtti 361-es szintről. A kamatemelés bejelentése után is maradt az eurókurzus a 349 forintos szinten, ami azt jelenti, hogy az történt, amire a piacokon számítottak.
