A gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20-as csoport) Velencében tanácskozó gazdasági és pénzügyminiszterei megegyeztek abban, hogy lesz globális minimumadó, írja az MTI. A fejleményt Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter jelentette be szombat este.
„A G20-országok megállapodtak abban, hogy meg akarnak egyezni a nemzetközi adózás új rendjéről” – hangsúlyozta Scholz, akinek várakozásai szerint októberig megszülethet a minden részletet tartalmazó végső egyezmény, a reform pedig már 2023-ban életbe léphet.
Korábban Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter beszélt arról, hogy már közel állnak a megegyezéshez
„Ma nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy új adózási kereteket határozzunk meg a 21. század számára” – mondta a francia tárcavezető a sajtónak. „Úgy vélem, ez remek hír mind a G20-as csoport tagjai, mind a világ minden országa számára” – tette hozzá.
A francia politikus megjegyezte: végre megadóztathatják a technológiai óriásvállalatokat, amelyek eddig elkerülték ezt, és véget vethetnek a multinacionális cégek adóelkerülésének és adóoptimalizálásának. Ez egyben véget vetne az évtizedek óta létező káros társasági adóversenynek, amelyben az országok egymás adókulcsai alá vágnak, illetve egyéb kedvezményekkel vonzzák magukhoz a nagy multicégeket. Utóbbiak így gyakran nem ott adózzák le a nyereségük nagy részét, ahol azt megtermelték, hanem különféle alkuk keretében kedvezményesen, vagy adóparadicsomokban adóznak.
A globális minimumadóról évek óta folynak tárgyalások különféle szinteken. Az OECD irányából az utóbbi időben felpörgött a folyamat, de az is katalizálta az ügyet, hogy Joe Biden amerikai elnök kampányígéretei között is szerepelt az amerikai cégekre és leányvállalataikra vonatkozó minimumadó.
Az elképzelések két alapon nyugszanak: egy legalább 15 százalékos minimumadó bevezetésén, illetve olyan rendszer kialakításán, amely a lehető legigazságosabb módon osztja el ezt az adót.
Az egy hónappal ezelőtti G7-csúcson, illetve az OECD kibővített platformján a múlt héten a 139-ből 130 tagállam már rábólintott a keretszabályokra.
Magyarország azonban – többek között Írország, Észtország és Ciprus mellett – kimaradt belőle, az Orbán-kormány ugyanis határozottan ellenzi a tervet, hiszen hazánk a viszonylag olcsó munkaerővel és az alacsony, 9 százalékos társasági adóval igyekszik becsábítani a külföldi befektetőket. Ha bevezetik a minimumadót, hazánk is veszíthet nemzetközi versenyképességéből és tőkevonzó képességéből.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Orbán Viktor többször nyilvánosan kifejtették, hogy Magyarország számára kedvezőtlen lenne a globális minimumadó. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára pedig néhány napja azzal érvelt, hogy az európai nagyhatalmak államkasszája eleinte jól jár a minimumadó bevezetésével, de a cégei veszítenek.
Magyarország az OECD-javaslat első pillérét, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szól – eredetileg a digitális cégek, mostanra egy szélesebb kör esetében –, egyértelműen támogatja. A minimumadóról szóló második pillérben is partner hazánk mindaddig, amíg az csak a mesterséges adóelkerülési struktúrák visszaszorításáról szól. A valós gazdasági tevékenységből keletkezett profitok esetében azonban más a helyzet: itt az adóztatás minden ország szuverén joga, és egyetlen nemzetközi szervezet sem avatkozhat bele – összegezte Izer Norbert.
A Financial Times is arról írt még június elején, hogy a magyar és a lengyel kormány abban az esetben támogatná a globális minimumadót, amennyiben az alól mentesülhetnének azok a cégek, amelyek „jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak”, vagyis nem pusztán a kedvező társasági adó miatt telepítették székhelyüket az országba, hanem ténylegesen is termelnek ott javakat.
