2030-ig átlagosan napi négy-öt szárazföldi szélturbinát állítana üzembe Olaf Scholz német kancellár. Erről a Bild am Sonntag című lapnak beszélt. A Faz.de szemléje szerint elmondta: „Jelenleg egy ütemtervet készítünk arról, hogy mikorra és milyen új turbinákat kell építeni, hogy elérjük a 2030-ra kitűzött céljainkat.". „Ezután minden hónapban lesz egy megbeszélés a tartományokkal arról, hogy mennyire haladtak előre ebben a kérdésben. Ami nem történik meg időben, azt be kell pótolni" – tette hozzá a kancellár, aki jelentősen elő kívánja mozdítani a szélenergia németországi elterjedését.
Iparági adatok szerint Németországban tavaly 551 szárazföldi szélturbina épült, így összességében jelenleg több mint 28 000 működik, amelyek összkapacitása mintegy 58 gigawatt. A szövetségi kormány célja 2030-ra 115 gigawatt elérése. A szárazföldi szélenergia kulcsszerepet játszik az energetikai átmenetben, a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén felváltásában a szél és a nap megújuló energiáival. Annak érdekében, hogy 2045-re klímasemleges gazdaságot érjünk el, Scholz az innováció és az ipar modernizálása terén nagyobb lendületet kért.
A kancellár szerint az ukrajnai háború okozta energiaválság megmutatta, mire képes Németország. „Hazánk sokkal jobban átvészelte ezt a nehéz időszakot, mint azt sokan gondolták” – mondta. Felidézte a félelmet például a „tömeges tüntetésekkel járó dühös téltől”, valamint a hideg lakásoktól és a megfagyó német emberektől. Hozzátette: ebből semmi sem valósult meg. Ha nem történik semmi váratlan, akkor a következő télre is bizakodóan tekint, mondta. „Most az elmúlt hónapok lendületét, a német tempót arra fogjuk használni, hogy valódi előrelépést érjünk el a szélenergia és a napenergia elterjesztésében, hogy kevésbé függjünk a fosszilis gáz, a szén vagy a kőolaj importjától” – mondta Scholz.
Az infláció miatt pedig felszólította a vállalatokat, hogy adják meg alkalmazottaiknak a 3000 euróig terjedő adó- és vámmentes különleges fizetést. Sokan éltek vele. Csak arra tudta ösztönözni az üzleti közösséget, hogy kövesse ezeket a példákat.
A Welt körkérdéséből kiderült, hogy a koalíciós partnerek, a Zöldek és az FDP támogatják a kancellári tervet – abban viszont nem egységesek, hogy ezt hogyan lehet elérni. „Olaf Scholz pontosan megnevezi a döntő pontokat – válaszolta Matthias Miersch, az SPD frakcióvezető-helyettes a lapnak. – A megújuló energiák maximális bővítésére van szükségünk. A szövetségi, állami és helyi kormányoknak össze kell fogniuk.” Julia Verlinden, a Zöldek frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy számos törvényt már módosítottak, csökkentették a bürokráciát és ösztönzőket teremtettek a beruházások számára. „A szélenergia számára elegendő terület – legalább két százalék – biztosítása a tartományok felelőssége” – mondta.
Michael Kruse, az FDP parlamenti frakciójának energiapolitikai szóvivője szintén a megújuló energiák „ambiciózus bővítése” mellett érvelt. Emellett annak a véleménynek is hangot adott, hogy az embereknek részesülniük kell a bővítés előnyeiből. „Aki sok megújuló energiát termel, annak olcsó áramot kell kapnia” – mondta. Andreas Jung, a CDU/CSU-frakció éghajlatvédelmi szóvivője azt kifogásolta, hogy a kormány a bioenergiát, a geotermikus energiát és a vízenergiát egyszerűen figyelmen kívül hagyja. „A megújuló energiaforrások teljes skálájára van szükség az egyoldalúság helyett” – mondta. Ralph Lenkert, a Baloldali Párt képviselője kifogásolta, hogy Scholz csak egy szempontra összpontosít. Az AfD parlamenti frakcióvezető-helyettese, Leif-Erik Holm teljes mértékben elutasította a kormánykoalíció terveit: „Ahelyett, hogy a bizonytalan villamosenergiára és a táj további parcellázására támaszkodnának, a kormánypártoknak végre le kellene venniük ideológiai szemellenzőjüket, és a jövő valódi energiája, az atomenergia mellett kellene dönteniük” – mondta.
