Bár a fanatikus drukkerek távol maradtak a Mol Vidi FC londoni fellépésétől a Chelsea ellen, mégis prominens szurkolók buzdították a fehérvári csapatot. Orbán Viktor mellett Csányi Sándort, Schmidt Máriát és egy visszafogottan elegáns úriembert is láthattunk a lelátón. Ő nem volt más, mint Adnan Polat török üzletember, aki a magyar miniszterelnök közeli barátjaként egyre jelentősebb beruházásokkal véteti észre magát Magyarországon. A vállalkozó több fővárosi ingatlanfejlesztésben is érdekelt, amelyek közül kiemelkedik a Soroksári úti egykori Közvágóhíd területén épülő iroda- és lakóparkkomplexum. A 4,6 hektáron zajló, barnamezős beruházásnak impozáns a látványterve, a Müpa és a Nemzeti Színház környékének (és egész Dél-Pestnek) arculatát alaposan átalakító projekt ugyanakkor számos kérdést vet fel.
Az 1867-es kiegyezés után született meg az elhatározás, hogy a magánvágóhidak helyett állami fennhatóság alá tartozó közvágóhíd létesüljön Pesten. A mai Soroksári út és a Rákóczi híd pesti hídfőjénél fekvő területen épült komplexumot 1872-ben adták át. A vágóhídon évente több mint 100 ezer jószágot vágtak le. A létesítmény 1984-ig üzemelt, utána raktáraknak, irodáknak, üzleteknek adott otthont, majd zenészek is birtokba vették, és az egyre rosszabb állapotú épületegyüttes területén működött az R33 klub is.
Egy razziával kezdődött
Egészen tavaly februárig, amikor nagyszabású rendőrségi razzia után az önkormányzat azonnali hatállyal bezáratta a szórakozóhelyet. Az akció kapcsán már akkor arról pletykáltak, az épületegyüttes eladás előtt áll, ezért volt szükség az R33 bezárására. Bár a rendőrség a drogterjesztők lefülelésével indokolta a razziát, néhány hónappal később a komplexum valóban gazdát cserélt.
Az egykori Közvágóhíd Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezérigazgatója tulajdonában állt. Az összesen 12 hektáros területből 5,4-et még évekkel ezelőtt adott el, és az üzlettel egyből a száz leggazdagabb magyar között találta magát. Ez utóbbin már áll a City Home lakópark egy része, ahogy a szomszédos, 1,3 hektáros telken is javában dolgoznak az Allure Residence lakóparkon. A megmaradt területet Ináncsy tavaly adta el Adnan Polat cégének, az APD Real Estate Kft.-nek.
Egyre nagyobb befolyás Polatnak
Ezzel a török vállalkozó tovább növelte befolyását Magyarországon. Ami már eddig sem volt elhanyagolható, hiszen ő a Török–Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke, az ő irodaházában működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is. Az üzletember ettől vélhetően nem függetlenül a magyar miniszterelnökkel és családjával is szoros kapcsolatot ápol. Alighogy megjelent a magyar piacon, Adnan Polat cégei máris összefonódtak Orbán Viktor veje, Tiborcz István vállalkozásaival. Közös beruházásaik egyike az egykori Rátkai Klub Városligetben álló épülete, a Spitz-villa volt, a másik pedig a József nádor téri Postabank-székház, amelyet megvásárlása után jelentős haszonnal eladtak az FBI által körözött, tavaly elhunyt Ghaith Pharaon érdekeltségébe tartozó cégnek.
Adnan Polat közvágóhídi beruházása elől sorban hárulnak el az akadályok. A kisebbik gondot az épület bérlői jelentették. Úgy tudjuk, az R33 kiiktatása után Ináncsy az utolsó pillanatig titkolta valódi szándékát, majd kész tények elé állította a bérlőket: nyár végéig költözzenek ki az épületből. A fejlesztés volumenéhez képest viszonylag kis terület, az elhelyezkedés, és az épületek fővárosi védettsége is számos probléma forrása lehetett volna, ám a kormányhivatal nem nehezítette meg Polat dolgát: a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért eljárásra sincs szükség e téren – döntött a hivatal. A főváros az addigi 50 helyett 80 százalékos beépítést engedélyezett, a korábbi 16 méteren maximált magasságot pedig 45 méterre emelték, így már nincs akadálya, hogy felhúzzák a 10-12 emeletesre tervezett épületeket. Mindezt megfejelve nyáron a Soroksári úti ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, minden maradék akadályt elhárítva az építkezés elől.
Örökségvédelmi kifogások
Ennek ellenére úgy tudjuk, az örökségvédelmi hivatal több kifogással is élt a területen álló épületrészek bontásával kapcsolatban. Mivel az egykori közvágóhíd fővárosi védelem alatt áll, megkerestük a fővárosi önkormányzatot, hogy tájékoztatást kérjünk az épület védett részeinek sorsáról, ám levelünkre nem reagáltak. A Ferencvárosi Önkormányzattól ugyanakkor megtudtuk, hogy bár a beruházás a főváros érdekeltségi körébe tartozik, a kerület vezetése „a vázlatterveken is látható módon nagy hangsúlyt helyez az építészeti értékek (például a bikás kapuk, a víztorony és a teresedés körüli csarnok főhomlokzatai) megőrzésére és a (...) ferencvárosi rehabilitációhoz hűen hisz az épített örökség és a korszerű modern elemek békés együttélésében.”
Az említett vázlattervekből és az új városrészt megálmodó Chapman Taylor tervezőiroda oldalán látható látványtervekből kiderül, az épületegyüttes nagy részét várhatóan lebontják. Csupán a fent említett víztorony, a főbejárat két oldalán található, Reinhold Begas berlini művész készítette bikaszobrok, és a csarnok homlokzata maradhat meg. Ez ugyan nem feltétlenül harmonizál a védettséget szabályozó törvénnyel, egy szeptember végén hozott – és a Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó egykori Mahart-ház átalakítását megkönnyítendő – kormányhatározat azonban lehetőséget ad a beruházónak, hogy a homlokzat mögött lebontsa a védett épületet. Az ügyben megkerestük a Chapman Taylor londoni irodáját, ám egyelőre nem reagáltak kérdéseinkre.
Örökségfigyelő
Műemlékrombolás Ferencvárosban?! Ennyi (a zölddel jelölt részek) maradhat meg a műemléki védettséggel rendelkező, 1872-ben átadott Közvágóhíd épületeiből a napokban nyilvánosságra került...
A városképi és történeti szempontból is jelentős épületegyüttes sorsa kapcsán azonban talán mégis bízhatunk Adnan Polat értékítéletében, hiszen már bizonyította, hogy kiemelten foglalkoztatja a kulturális örökség védelme. A török üzletember közreműködésével újult meg Gül Baba türbéje a II. kerületi Mecset utcában. A 2,5 milliárd forintból rekonstruált és évi csaknem 700 millió forintból fenntartott iszlám kegyhely kezelését átadták a Gül Baba Türbéje Alapítványnak, amelynek vezetője maga Adnan Polat. A pazarul felújított épületegyüttes hónapokkal ezelőtt elkészült, az átadóval azonban megvárták Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök magyarországi látogatását.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 22. számában jelent meg, 2018. október 12-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 22. számban? Itt megnézheti!
