Fantasztikus év, repülőrajt, 3-6 százalékos gazdasági növekedés! Ilyen és hasonló jelzőkkel illette a miniszterelnök az idei évet. Elég gyorsan kiderült, hogy az ígéreteknek nem sok közük van a valósághoz. Sőt, a napokban az is kiderült, hogy Orbán Viktor már tavaly decemberben tisztában volt azzal, hogy sem a 3-6, százalékos, de még a költségvetésbe tervezett 3,4 százalékos növekedés sem reális. Ezen a héten közölte ugyanis az Európai Bizottság, hogy elfogadta a magyar kormány módosított középtávú költségvetési tervét, amelyben költségvetési megszorításokat ígért a kabinet, illetve harmadára, 1,2 százalékra vágta vissza a növekedési kilátásokat. Vagyis a magyar kormány korántsem olyan optimista, mint azt a kommunikációját hallva gondolná az ember. Azért kellett újraírni a terveket, mert az azokban foglaltakat Brüsszelben az irrealitásuk – 3,4 százalékos idei növekedés, majd 2026-2028 között 4-4 százalékos bővülés – miatt nem fogadta el. A dokumentum szerint jövőre 2,8, 2027-ben pedig 1,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP).
Az Orbán-kormány az EU-nak bevallotta az igazat: csak 1,2 százalékos GDP-növekedésre számít
Orbán Viktor ennek tudatában is repülőrajtot és fantasztikus évet vizionált.
Nem először fordul elő, hogy nagyon rossz jósnak bizonyul Orbán Viktor, hiszen 2023-ra és 2024-re egyaránt 4-4 százalékos növekedést vizionált, aztán két évvel ezelőtt -0,7 százalékos csökkenést regisztrált a KSH, tavaly pedig 0,6 százalékos növekedést, vagyis a két év átlagában egyáltalán nem tudott előrelépni a magyar gazdaság. Ezek az adatok bizonyítják, hogy igazak a vezető közgazdászok által hangoztatottak, nevezetesen, hogy az uniós pénzek nélkül a magyar gazdaság mindössze 0-2 százalékos növekedésre képes.
Repülőrajtot vett az infláció, mélyben az akkugyártás
Orbán Viktor mentségére annyit mindenképpen el kell mondani, hogy a repülőrajt mégis csak bekövetkezett. Azonban nem a gazdaság haladt át a rajtvonalon maximális sebességgel – vagy ha ez a maximális sebesség, akkor igencsak nagy bajban vagyunk –, ahogy azt a kormányfő jósolta, hanem a januári 5,5 százalékos infláció lett magasabb minden előzetes várakozásnál.
De a gazdaságból érkező egyéb adatok sem adnak okot az örömre. Orbán Viktor és Szijjártó Péter csodafegyvere, az akkumulátorgyártás is komoly válságban van, hiszen tavaly decemberben az ágazat teljesítménye 51 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. És nem egyszeri gyenge adatról van szó, hiszen csak a tavalyi év első két hónapjában nőtt minimálisan az ágazat teljesítménye, 2024 márciusa óta folyamatos – 11,6 és 51 százalék közötti – a visszaesés. Mi sem bizonyítja jobban a válságot, minthogy az SK és a Samsung akkumulátorgyáraiban is visszafogták a termelést, folyamatosan csökkentik a létszámot.
Az elmúlt év folyamatai alapján mindez nem váratlan, hiszen jelentősen csökkent az elektromos autók eladása. Az autó-, illetve akkumulátorgyártásra kihegyezett hazai ipar teljesítményén is meglátszik a visszahúzó hatás, hiszen az egyébként sem fényes tavalyi értéktől is 4 százalékkal maradt el az ágazat teljesítménye.
Lakás se nagyon épül, igaz, gyerek is alig születik
A lakásépítés is igen siralmasan alakult az elmúlt évben. A KSH adatai szerint 2024-ben az egy évvel korábbinál 29 százalékkal kevesebb, összesen 13 ezer 295 új lakás épült hazánkban. Az évek óta komoly problémákkal küszködő ágazat a jelek szerint ezzel még nem érte el a mélypontot. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) várakozása szerint 2025-ben a tavalyi siralmas adatokat is tíz százalékkal múlhatja alul az ágazat teljesítménye. A kormány az elmúlt két év kiemelkedően magas inflációja – 2023: 14,5, 2024: 17,6 százalék – miatt jelentős kamatot fizető Prémium Magyar Államkötvényből felszabaduló ezermilliárd közeli összeg egy részének a lakáspiacon való megjelenésétől reméli a lakásépítés felfutását. Szakértők szerint azonban, ha meg is jelennek a milliárdok az ágazatban, az legfeljebb a használt lakások forgalmát emeli. Ugyancsak a lakáspiac élénkítését célozza az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítások felszabadítása, de attól sem nagyon várható a lakásépítés felfutása, az öngondoskodási hajlam csökkenése viszont annál inkább.
Orbán Viktor a közgazdasági megfontolásokat félretéve a választások megnyerésére koncentrál
Közgazdászokat kérdeztünk arról, hogy mi vár ránk 2025-ben: infláció, választási osztogatás, uniós források, trumpi remények. 1. rész.
Ha ez még nem lenne elég, a demográfiai adatok is súlyos válságra utalnak. A széleskörű családtámogatási juttatások ellenére tavaly minden korábbinál kevesebb, 77 ezer 500 gyermek született Magyarországon, ami 7725-tel kevesebb, mint a 2023-ban mért korábbi mélypont, és mintegy 15 ezerrel alacsonyabb, mint az elmúlt tíz év legmagasabb száma, amit 2021-ben mértek. Ez egyrészt a megélhetési problémák fokozódására utal, másrészt arra, hogy a gazdasági és politikai bizonytalanságok visszavetik a gyermekvállalási kedvet.
Idén gyenge lehet a beruházás és az export is
A jelek szerint a válságból most a beruházások felfuttatása sem húzhatja ki az országot. A tavalyi év első háromnegyedében ugyanis a beruházások 14,2 százalékkal maradtak el az ágazat 2023-as teljesítményétől, pedig az sem volt különösen fényes, hiszen 8,5 százalékos visszaesést mutatott a megelőző évhez képest. Ennek magyarázata, hogy az állami beruházásokat 2022 nyarától több lépésben drasztikusan vágta vissza a kormány, a magántőke pedig a gazdasági és jogi bizonytalanságok miatt visszafogta befektetéseit. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. negyedéves konjunktúrafelmérése szerint a megkérdezett feldolgozóipari vállalatok fele nem tervez beruházást. Ez kiemelkedően magas érték. A kormánynak pedig nincs pénze, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, közpénz felhasználásával injekciózza az ágazatot.
Mindebből az látható, hogy a legrosszabbon talán már túl van a gazdaság, de szó sincs fantasztikus évről, annak emlegetése legfeljebb a gazdasági folyamatokat kevéssé átlátó kormánypárti szavazók lelkesítésére alkalmas. A gazdasági elemzők egyetértenek abban, hogy a fogyasztás az idei évben talán már támogatni fogja a növekedést, a beruházásokkal és az exporttal azonban gondok lesznek. A legkomolyabb gondot az jelenti, hogy legnagyobb gazdasági-kereskedelmi partnerünk, Németország már két éve recesszióban van, és egyes becslések szerint az idei évben is erre lehet számítani, ami jelentősen csökkenti a magyar növekedési kilátásokat. Abban is konszenzus mutatkozik, hogy 5-5,5 százalék körül várható az idei infláció, ami nem különösebben jó hír, különösen hogy a várakozások szerint azt az élelmiszerek árának emelkedése vezeti majd. Nagy kérdés, hogy a győzelmire hangolt kommunikáció ellensúlyozni tudja-e a mindennapok tapasztalatait.
