Hiába ért el rekordnyereséget a gyenge forinton, soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet az MNB – derül ki a jegybank legújabb éves beszámolójából. Ekkora éves vesztesége még soha nem volt a magyar jegybanknak, 2021-ben is „csak” 57,1 milliárdra rúgott ennek összege.
A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a kibővült mérlegben a folytatódó kamatemelések hatására a bankrendszer többletlikviditásának lekötése a kamatráfordítások jelentős növekedésével járt. Ezért a kamat- és kamatjellegű veszteség az év során gyorsuló ütemben emelkedett, amit a korábbi időszakokhoz képest magasabb árfolyamnyereség csak részben ellensúlyozott. Így az MNB nettó kamat- és kamatjellegű vesztesége 1062,3 milliárd forintra rúgott tavaly. A jegybanki kamatemelések idején a bankok lekötött pénzeire az MNB 962,4 milliárd forintot költött a 2021-es 158 milliárd után. A deviza elszámolású kamatkiadások összege 381 milliárd forint volt, míg 2021-ben még csak 207 milliárd forint.
Hiába nőtt ismét a forint árfolyamának gyengülése miatt a devizaváltásból származó nyereség, a 797,7 milliárdos árfolyameredmény csak szépített a máshol keletkező hatalmas veszteségen. A jegybank mérlegfőösszege 6,7 százalékkal 28 061 milliárd forintra nőtt az elmúlt év során.
Gondot jelent, hogy a tavalyi évre jellemző, kedvezőtlen folyamatok idén is folytatódnak, mert a kamatszintek még mindig magasak (a 18 százalékos irányadó kamatot csak május végén csökkentette a jegybank 17 százalékra), így a kamatkiadások az előre jelzett módon óvatos kamatcsökkentések miatt még ez évben is hatalmas összegre rúghatnak majd. Ha a jelenlegi Európa-bajnok infláció az év végére 10 százalék alá csökken, ez még mindig 10 százalék feletti kamatszintet jelent.
Érdemes megjegyezni, hogy a Költségvetési Tanács a jövő évi költségvetés tervezetéhez fűzött véleményében nehezményezte, hogy a kormány nem tervezett be a büdzsébe fedezetet a jegybank veszteségtérítésére, holott az MNB tőkéje 2023 végére várhatóan negatívba fordul. Mint a Hvg.hu megjegyzi, a költségvetési törvényjavaslatban adott válasz szerint „a kormány fontosnak tartja, hogy ennek kezelése kérdésében az Országgyűlés alakítsa ki álláspontját, figyelembe véve más európai uniós tagországok gyakorlatát is”, vagyis értelmezése szerint a kormány nem feltétlenül kívánja végrehajtani a veszteségtérítést, noha erre kötelezi a jegybanktörvény.
