Hamarosan szavazhatnak arról az uniós javaslatról, amely alapján a tagállamoknak 2040-ig fokozatosan kellene kivezetniük a gázkazánokat, miután az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament a napokban megegyezett az épületek energiagazdálkodását érintő újabb szabályozásokról.
Az elképzelés lényege, hogy 2030-ra minden új épület zéró emissziós (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) épület legyen, 2050-re pedig a meglévő teljes épületállomány, tehát a régi házak is zéró kibocsátású épületekké alakuljon át. Ennek keretében a fosszilis tüzelőanyagokat fokozatosan vezetnék ki az épületek fűtéséből – írja a VGF&HKL szaklap. Ez azt jelenti, hogy az új lakásokba 2030-ig engednének ilyet szerelni, a meglévő otthonokban pedig 2040-ig lehetne kicserélni a gázkazánt, ha utána romlik el, már más fűtési rendszerre kell átállni. Az RTL Híradó szerint először az építkezésre készülők számíthatnak szigorításra.
A KSH legutolsó adatai szerint a magyar családok majdnem 60 százaléka gázzal fűt, miközben „egy családnak akár több mint egymillió forintjába is kerülhet az átállás” Holoda Attila korábbi energetikáért felelős államtitkár szerint. De nemcsak a lakosságnak kellene mélyen a zsebébe nyúlni, a VGF&HKL kiszámolta, mennyi áram kellene ahhoz, ha a gázzal fűtő szegmenst hőszivattyúra állítanák át. (Azért választották a hőszivattyút, mert tíz új építésű lakásból hatnál már egyáltalán be sem kötik a vezetékes gázt, és jelentősebb felújításkor is előtérbe kerül a hőszivattyú vagy önállóan, vagy a gázkazán mellé, úgynevezett bivalens üzemben.) Számításaik szerint annyi, amennyi elvinné a Paksi Atomerőmű teljes termelését a fűtési szezonban, és ebben még nincs benne a távhőszolgáltatók, közintézmények, irodák, bevásárlóközpontok stb. fűtési célú gázfogyasztásának kiváltását lehetővé tevő, kibocsátásmentes megoldások áramigénye.
Ezzel kapcsolatban Szemán Róbert épületgépész mérnök arra figyelmeztetett, hogy nem lenne szerencsés átesni a ló túlsó oldalára, hiszen egy nem kellően átgondolt, áterőszakolt változás nagyobb károkkal járhat, mint amennyi hasznot hoz. – Észszerű döntéseket kell hozni ebben az ügyben, hiszen, ha végiggondoljuk, könnyen belátható, hogy a gázfűtésnek bizonyos esetekben nincs reális alternatívája. Megfelelő gépészeti rendszerekkel, hőszigeteléssel, hővisszanyerős szellőztetéssel persze a gázfogyasztás lehet és kell is csökkenteni, a gázkészülékek generális tiltása minimum aggályos, és szakmailag sem indokolt – jelentette ki.
