Nem kell attól tartani, hogy bármiből komoly hiány lesz, viszont az, hogy elszáll egyes termékek ára, sajnos ténykérdés – fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
Elmondta, hogy az úgynevezett extraprofitadóról nem volt egyeztetés a kormány részéről velük, és nem is igazán van esélyük, hogy a kritikáik beszivárogjanak a tényleges intézkedésekbe. „Amikor például a feldolgozókkal vagy a gazdákkal együtt, egy tágabb vertikum áll ki az igazáért, akkor van arra esély, és olykor-olykor meg is történik, hogy bizonyos dolgok finomodnak. Amikor csak a kereskedelem lobbizik, akkor kevesebb rá az esély” – mondta.
„A legnagyobb aggályunk az, hogy egy élelmiszer-kereskedő, ha jól dolgozik, kb. 2 százalék profitot termel. Ez a nagyon hosszú távú átlag. Ehhez képest a mi adósávunk 2023. január 1-jétől 4,1 százalék, idén pedig a 2021-es év kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő összegű pótadót kell még pluszként befizetnünk. Ez azt jelenti, hogy ez nem extraprofitadó, hanem a forgalom alapján kivetett plusz különadó” – mondta az „extraprofitadóról”. November 30-ig pótlólagosan 10,5 milliárd forintot kell befizetnie a Sparnak, ami a tavalyi adójuk 80 százaléka – tette hozzá. A tavalyi különadó 13,1 milliárd volt.
Elmondta, hogy a magas infláció miatt elindult az úgynevezett „lefelé vásárlás”. „Ha nem a drága brand-terméket veszi meg, hanem az olcsóbb saját márkát, ez nekünk is azt jelenti, hogy szűkül az árrésünk” – fogalmazott.
Tavaly a teljes beruházási volumenünk 91-92 millió euró volt, idén valamivel kevesebbet fogunk költeni, mert a különadó miatt visszafogjuk a költéseket. Már június van, 5-6 hónap alatt már újranyitottunk jó pár felújított üzletet, de jó pár más célunkról, ami idén még mozgatható volt, lemondtunk – sorolta a különadó következményeit. Hozzátette: Ha nem tudunk bizonyos mennyiségű pénzt megtermelni az országban, akkor beruházni sem tudunk, mert nem fogja azt mondani a tulajdonos, hogy a megtermelt szabad cash-flow-n felül ide beruházásokat hoz, ha nem látja a megtérülés esélyét.
„Jelen pillanatban mi drágábban vesszük a baromfit, mint ahogy adjuk. Ami elvileg tilos, hiszen a dömpingár alkalmazása kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás törvényi előírásait. Most az árstop miatt persze megengedett. A baromfi a jéghegy csúcsa, mert amúgy most mindennél, aminek hatósági ára van, ez történik, de a baromfinál a legnagyobb a különbség. De az összes többi érintett termék is mínuszos” – mondta az árstopos termékek kapcsán.
„Ami nekünk fáj, hogy sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között. Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget” fogalmazott.
Május 1-jéig bezárólag 1,1 milliárd volt a veszteségük az árstopos termékeken.
Érzik az infláció hatását is, a saját márkás termékek aránya 25-26 százalék volt nagyon sok éven keresztül, idén pedig felment 30 százalék fölé. És ezen belül is a legolcsóbb kategória fejlődik leginkább. „Február-márciusban kimentek az szja-pénzek, a nyugdíjpénzek, akkor még jöttek nagybevásárlásra, azóta rohamosan csökken az egyszeri bevásárlás volumene, miközben nő a tranzakciók száma” – említett egy másik változást.
És hogy mi várható? „Nem gondolom, hogy olyan mértékű válsággal állunk szemben, hogy Magyarországon majd ne lehessen élelmiszert venni. Azt, hogy valamiből nem a megszokott márkádat kapod meg, vagy az a márka átalakítja a receptúráját, vagy bizonyos termékek olyan drágák, hogy azt mondod, hogy neked már nem éri meg, előfordulhat” – mondta. „Az, hogy elszáll egy termék ára, sajnos ténykérdés” – fogalmazott.
„Ha egy ilyen inflációs környezetben még egy különadó emelés is bejön, akkor borítékolhatjuk, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló időszak. A bérköltségek, energiaköltségek is elszálltak, többszörösei a korábbinak, és nem úgy néz ki, hogy ez jövőre jobb lesz. ... Mi egyértelműen a hét szűk esztendőre készülünk, ami remélem, hogy nem lesz hét, csak 1-2” – mondta Heiszler Gabriella.
