Négymilliárd dollár értékben bocsátott ki 5–10–30 éves dollárkötvényeket 5,375, 6 és 6,75 százalékos éves kamattal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) június 17-én. Az átlagpolgár számára ez nem sokat mond, legfeljebb felvetődik benne: talán olyan ez, mintha hitelt vett volna fel az állam. Valóban, 5–10–30 évre adósodott el, vagyis a következő kormány(ok) és a követő generáció gondja lesz majd a kamatok fizetése, bárki is nyerje a 2026-os választást. 345 forintos dollárárfolyammal számolva 1380 milliárd forintról van szó, vagyis csaknem háromszor akkora összegről, mint amennyit a jegybanki alapítványoknál keres az Állami Számvevőszék (ÁSZ), illetve a nyomozóhatóságok. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy abból 21 231 darab Porsche Taycan Turbo S gépkocsit – ez az alapítványi ügyekben sokszor említett Matolcsy Ádám kedvenc autója – vagy 13 800 százmilliós családi házat lehetne venni a fővárosi agglomerációban.
A hír egyébként nem volt váratlan, hiszen június 10-én az ÁKK és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy az idei évben már értékesített 2,5 milliárd eurónyi kötvényen felül újabb devizakötvény-kibocsátásra lesz szükség. A kormány ugyanis immár hatodik éve képtelen tartani a saját maga által előírt hiánycélt. Okként felsorolták, hogy nem jönnek az uniós támogatások, miután a kormány nem teljesíti az elvárt jogállamisági feltételeket, hogy repülőrajt helyett földbe állt a gazdaság, és hogy nem számoltak a gyermekes nők szja-mentességének idei költségeivel.
További gond, hogy lehetetlen a kormány által saját maga számára előírt 30 százalékos devizaadósság-arányt tartani, hiszen a tervek szerint az év végén 30,2, jövőre pedig 30,1 százalék lesz a devizakitettség. A GKI ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy egy feltételezett forintgyengülés esetén – amire számos elemző számít – ez nagy kockázatot jelent. Annál is inkább, mert a gazdaság gyenge állapota miatt csak drágán, 6-7 százalékos kamat, illetve hozamszinten finanszírozható a magyar állam, ami hosszabb távon igen nagy terhet ró az államháztartásra.
Tehát nem csak a devizaadósság lesz nagyobb, mint a kötelezően előírt, jó eséllyel a bruttó hazai termékhez viszonyított – GDP-arányos – államadósság szintjét sem sikerül csökkenteni úgy, ahogy azt Alaptörvény előírja. Tavaly a mutató értéke 73,5 százalék volt, amit idén 73,1 százalékra szeretne csökkenteni a kormány, ennek esélye azonban kicsi, hiszen a költségvetés összeállításánál még 3,4 százalékos növekedéssel számoltak, amit később 2,5 százalékra csökkentettek, de a kilátások ennél sokkal rosszabbak: az elemzők a gazdaság legfeljebb 0,7–0,8 százalékos bővülésével számolnak. Fenyegető, hogy az idei év első negyedének végén az állam adósság 75,5 százalékra ugrott, amit a mostani kötvénykibocsátás a GDP 1,6 százalékával emel.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság finanszírozható ugyan, de kifejezetten drágán.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter időközben bejelentette: a 10 ezer fő alatti településeken július 1-jétől 15, majd jövő januártól újabb 15 százalékos béremelést kapnak az – egyébként valóban alulfizetett – önkormányzati köztisztviselők, amit esetleg kiterjesztenek 30 ezres lélekszámig. Arról is beszélt, hogy a kormánytisztviselők szeptemberi és januári dátummal hasonló emelést kapnak majd.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/27. számában jelent meg július 4-én.
