Szinte beláthatatlan következményei lesznek annak, ha a ragadós száj- és körömfájás járványt nem sikerült megfogni, és a betegség átterjed a sertéstelepekre is – mondta Éder Tamás társadalmi elnök, a Magyar Húsipari Szövetség immár hagyományosnak mondható húsvéti sajtótájékoztatóján. Lapunk megkérdezte tőle azt is, szerencsés véletlen-e, hogy eddig csak szarvasmarha farmokon mutatták ki a vírust, vagy az állatok tartásának a technológiája különbözik. Éder Tamás válaszában arról beszélt, ő ugyan nem állategészségügyi szakember, de azt tudja, hogy a sertés csak fertőzött állattal való kontaktus során kapja el a betegséget, ellentétben a szarvasmarhával, amely a széllel szálló vírustól is megfertőződhet. Különbség van a farmok működtetésében is: mivel ez a betegség ötven éve nem jelentkezett nálunk, a marhatenyésztők nem kényszerültek a szigorúbb tartási körülményekre (míg a sertéstenyésztők az afrikai sertéspestis miatt igen), így lazábban vették az állategészségügyi figyelmeztetéseket. A sertéstelepek mind be vannak kerítve, a dolgozók munkafelvételkor jellemzően bemosakodnak, átöltöznek, és – akárcsak a baromfitelepek – korszerűbben felszereltek, mert korábban jobban ki voltak téve a különféle világjárványoknak.
A mostani eseteknek már most van egy súlyos következményük: az úgynevezett harmadik országos exportot elveszítettük, és a korábbi tapasztalatok azt mutatják, évekbe telik, amíg vissza lehet menni ezekbe az országokba a termékekkel. A sertéshúsból szerencsére a teljes hazai export kisebbik része, évi 11 ezer tonna ment ezekbe az országokba (míg a teljes export 160 ezer, a teljes termelés pedig – amiben benne van a belső piacra szánt mennyiség is – pedig 450 ezer tonna volt tavaly. Nagyobb baj, hogy már egyes EU-országok is időleges korlátozást vezettek be a magyar húsra a járvány miatt.
Ez azért is aggasztó, mert tavaly a magyar élelmiszeripar jobb teljesítményt nyújtott, mint az ipar egésze (előbbi 3.9 százalékkal növekedett, utóbbi pedig csökkent 4.3-al), ugyanakkor ez nem volt elég a tavalyi drasztikus visszaesés kompenzálására: például a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazatának belföldi értékesítés visszaesése az elmúlt két évben meghaladta a 16 százalékot. Ennek fényében érthető, hogy az ágazatot az export hajtja, és ha az kiesik külső okok miatt, annak súlyos következményei lesznek.
A kivitelben jók voltak az eredmények tavaly: 11 százalékkal növekedett például a húskészítmények exportja. Tavaly év végén 2.8 millió sertés volt Magyarországon (7 százalékos növekedés), és ami bizalomra adott okot, az az, hogy a gazdák 12 százalékkal több kocát tartottak meg, tehát bíztak a növekedésben. Tavaly egyébként 4.8 millió állatot vágtak le itthon, ezzel a második legnagyobb növekedést érték el az EU-ban Románia után, ráadásul több uniós tagállamban negatívba fordult ez a mutató 2024-ben.
A sertéshús külkereskedelmi mérlege is pozitív volt tavaly (magyarul: többet exportáltunk, mint amennyit behoztunk), ha nem számítjuk az élőállat-forgalmat. Utóbbi negatív, de az sem baj, mert jellemzően malacokat hozunk be hízlalásra, így ez a magyar ágazat alapanyagot hoz be és magas hozzáadott értékű terméket exportál.
A számokból az is jól látszik, a kormány által megszabott ársapka mennyire negatívan hat a piacra: mivel a sertéscomb árát egy időben maximalizálták, a kereskedők a veszteség csökkentése érdekében a világpiacon próbálták meg olcsóbban beszerezni, ezért ennek az importja jelentősen megugrott – 190 százalékkal nőtt meg az ársapka előtti időszakhoz viszonyítva. Ugyanez látszik az árak alakulásában is: tavaly például a szárazkolbász és a virsli fogyasztói ára csökkent, a sertéscomb ára viszont nőtt, mert az ársapka után van egy úgynevezett utólagos kompenzáció, vagyis mindenki megpróbálja a veszteség legalább egy részét visszaszerezni.
Rossz hír, hogy a sertéshús nemzetközi ára az elmúlt két hétben 13 százalékkal emelkedett, és az is világosan látszik, hogy fogy a magyarok pénze: az élelmiszerboltokban egyre nagyobb arányban jelennek meg a helyettesítő termékutánzatok: például sokan az igazi virsli helyett az olcsóbb „rudacskát” teszik a kosarukba.
