A miniszterelnök kedd délelőtt jelentette be, hogy a kormány új intézkedéssel kívánja kordában tartani az inflációt: az élelmiszer-kiskereskedelemben kötelező árréskorlátot vezetnek be. A bejelentés szerint az intézkedés célja, hogy megfékezzék az árak további emelkedését, és megakadályozzák, hogy a boltok indokolatlanul magas haszonkulcsot alkalmazzanak. A részleteket egyelőre nem ismertették, de az ígéret szerint az ellenőrzések során a hatóságok figyelemmel kísérik majd, hogy a boltok a nagykereskedelmi beszerzési árakhoz képest milyen árréssel dolgoznak.
Egy lapunknak nyilatkozó kisboltos rezignált beletörődéssel fogadta Orbán Viktor bejelentését. Mint elmondta: a barátai már egy ideje így köszöntik, ha belépnek az üzletébe: "Szevasz, Árdrágító!" Bár ez csak haveri ugratás, nyilatkozónknak mégis rosszul esik, mert sokan tényleg azt gondolják, hogy a boltosok kapzsisága miatt emelkednek az árak. – Még a miniszterelnök is ezt sugallja, pedig alig tudom eltartani a családomat – fogalmazott a férfi. Majd hozzátette: fogalma sincs, hogyan fogják ellenőrizni a hatóságok, hogy betartja-e az árrésstopot. Attól is tart, hogy előbb-utóbb olyan helyzetbe kerül, hogy választania kell: betartja az előírásokat vagy lakatot tesz a boltra.
Egy év alatt több mint 7 százalékkal drágultak az élelmiszerek
Ennél magasabb infláció utoljára 2023 novemberében volt.
Egy kereskedelmi szervezet szakértője óvatosan fogalmazott, amikor a kormány terveiről kérdeztük, mondván, a rendelet részleteit még nem ismerik, így csak nagy vonalakban tud beszélni róla. Szerinte problémás, hogy az intézkedés csak az ellátási lánc legvégén, az üzleteknél jelentkezik szankciókkal, miközben az infláció sokkal összetettebb kérdés annál, hogy néhány kereskedő profitéhségével meg lehessen magyarázni. Úgy látja, hogy az árrések maximalizálása inkább politikai, mint gazdasági döntés. Hozzátette, hogy egy ilyen beavatkozás csökkentheti a versenyt és hosszabb távon a termékkínálat szűküléséhez vezethet.
Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője lapunknak arról beszélt, hogy a kormány lépése hangulatjavító intézkedés, és a rossz inflációs adatokra adott reakcióként értelmezhető. A cél a választók megnyugtatása és a pénzromlás érzetének csökkentése. A szakember úgy véli, hogy a kormány ezúttal tanult a korábbi árstopok tapasztalataiból, és ezért nem konkrét termékek árát, hanem az árréseket próbálja korlátozni. De figyelmeztet: minden piactorzító intézkedésnek vannak előre nehezen megjósolható következményei. Az egyik ilyen lehet, hogy a boltok visszafogják beruházásaikat, ami hosszú távon a gazdaságra is negatív hatással lehet. A szakértő azt is megjegyezte, hogy a korábbi információk arról szóltak, hogy a kormány az élelmiszeripartól indulva, az ellátási lánc egész vertikumát felölelve próbálja meg kontrollálni az inflációt. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a bejelentés egy intézkedéssor kezdete.
Orbán Viktor: Korlátozzuk a kereskedők árrését
A miniszterelnök bejelentése szerint „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése” érdekében van erre szükség.
Bod Péter Ákos közgazdász ennél is keményebb kritikát fogalmazott meg. Szerinte az új intézkedés is beleillik a kormány improvizatív válságkezelési stílusába: először elbagatellizálják a problémát, majd amikor már egyértelműek a statisztikai adatok, gyors, de nem mindig megalapozott válaszlépést tesznek. Rámutatott, hogy Magyarország inflációja továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban, és ez nem csupán a kiskereskedők árképzése miatt van így, hanem számos egyéb gazdasági tényező játszik benne szerepet. Szerinte a kormány nem az alapvető okokat kezeli, hanem a végső láncszemet, a boltokat próbálja szabályozni, amit hibás megközelítésnek tart. A gazdasági környezet instabilitása miatt a befektetők is bizonytalanabbá válhatnak, és a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Bod emlékeztetett rá, hogy a korábbi árstopok hatása is visszaütött: a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt a megszűnésük után hirtelen drágulás következett be. Az újonnan tervezett szabályozás szerinte még rosszabb lehet, mert nemcsak az árakat, hanem az árréseket is ellenőriznék. Ez szerinte fenntarthatatlan, mivel nem veszi figyelembe a boltok valódi költségeit, például a bérleti díjakat, a munkabéreket vagy az egyéb működési kiadásokat. – Az árstopoknak eddig is számos nem kívánt következménye volt, és ez alól ez a mostani intézkedés sem jelent kivételt – fogalmazott a közgazdász.
Ez a harminc élelmiszer lesz olcsóbb
Köztük van a csirke far-hát, a tojás, a párizsi és a fokhagyma.
Bod Péter Ákos szerint az intézkedés akár piactorzító hatással is járhat: például csökkentheti a boltok motivációját arra, hogy minél olcsóbban szerezzenek be termékeket. Ha a vállalkozások úgy érzik, hogy az állami beavatkozás miatt nem éri meg az árverseny, akkor kevesebb erőfeszítést tesznek az olcsóbb beszerzés érdekében, ami végső soron nem csökkenti az árakat, hanem inkább konzerválja a magas árszintet.
Összességében a gazdasági szakértők szerint az árrésstop legfeljebb tűzoltásra jó. És arra, hogy a miniszterelnök a nép barátja szerepében tetszelegjen, az infláció valódi okait azonban nem szünteti meg, sőt, hosszabb távon akár tovább is ronthatja a helyzetet. A kormány által bevezetett korlátozások rövid távon csökkenthetik az árak emelkedését, de az intézkedés hosszú távú fenntarthatósága és valódi hatása erősen kérdéses. Az adminisztrációs terhek növekedése, a vállalkozások mozgásterének szűkülése és az esetleges ellátási problémák mind olyan következmények lehetnek, amelyek miatt a szabályozás végül több kárt okozhat, mint amennyi előnnyel jár.
