Továbbra is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme az első a kormánynak – mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek annak kapcsán, hogy március elsején megkezdte az Országgyűlés a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását. Tállai András emlékeztetett arra: a költségvetés módosítására azért van szükség, mert a már második éve zajló, elhúzódó ukrajnai háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta az ország gazdasági körülményeit.
– A magyar adópolitika legfontosabb hosszú távú célkitűzései az orosz-ukrán háború idején is változatlanok: a gazdasági növekedés segítése a közvetlen adók, különösen a munkát terhelő adók csökkentésével, az adórendszer egyszerűsítése, és az adóbevallással kapcsolatos adminisztráció csökkentése, valamint a családok támogatása – emelte ki az államtitkár. Tállai azt is kifejtette: a kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, amely 181 ezer forintot jelent havonta, családonként. „Ezzel az EU-ban Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a családokat. Emellett a kormány tovább bővíti a családtámogatási intézkedések körét” – mondta.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette. „Fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, ezért folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartják” – jegyezte meg a kormánypárti politikus.
Tállai András hangsúlyozta: a magyar adópolitikának hosszú ideje fontos célja az általános GDP-arányos adóelvonási szint csökkentése. „A 2009 óta bekövetkezett változásokat összesítve már 5 százalékpontos csökkenést láthatunk, amivel Magyarország ebben az időszakban az EU második legnagyobb adócsökkentőjének számít Írország után, jelentősen megelőzve a 3. helyezett Máltát” – mondta. Kiemelte: több ponton is jelentős előrelépés történt, így a 2011-ben érvényes 11 helyett mostanra mindössze háromfajta közteher vonatkozik a munkából származó jövedelmekre.
– A 25 éven aluli fiatalok, illetve a 30. életévüket nem betöltött, gyermeket vállaló nők szja-mentességének bevezetésével tovább bővült a családokat és a fiatalok életkezdésének segítését szolgáló kedvezményrendszer. Továbbá a családi adóvisszatérítésnek köszönhetően a családok jelentős egyszeri juttatást kaptak a koronavírus-válság okozta veszteségeik kompenzálására – sorolta az államtitkár. Tállai szerint a cél az, hogy a válság időszakában is sikerüljön megőrizni az elmúlt évtized eredményeit. Például az adóelvonás általános mértéke és a béreket terhelő adók esetében is sikerült ledolgozni a korábbi lemaradást a főbb versenytársaktól. „Az adórendszer szerkezete pedig a gazdasági növekedés szempontjából jóval kedvezőbbé vált a korábbinál” – fogalmazott.
Tállai emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt időszakban úgy tudta megőrizni a gazdasági növekedést, hogy az unió más tagállamaival ellentétben még nem kapta meg a pandémia utáni helyreállítási program forrásait sem. „Tehát az Európai Bizottság a források visszatartásával akadályozza a magyar gazdaság versenyképességének javítását” – jelentette ki a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
